Az ezoterikus hagyomány kiváló huszadik századi tolmácsolójának a nagy hármassággal foglalkozó könyve a távol-keleti tradíció egy sajátos aspektusának, az ún. Triádnak a spirituális vonatkozásait bontja ki a tőle megszokott roppant anyagismeret és magasszintű metafizikai elemzőkészség birtokában. A   [>>>]

Az ezoterikus hagyomány kiváló huszadik századi tolmácsolójának a nagy hármassággal foglalkozó könyve a távol-keleti tradíció egy sajátos aspektusának, az ún. Triádnak a spirituális vonatkozásait bontja ki a tőle megszokott roppant anyagismeret és magasszintű metafizikai elemzőkészség birtokában. A mű témája egy olyan fogalom, amely szinte minden jelentős vallásban létezik és gyakorta – mint Guénon rámutat, helytelenül – a keresztény Szentháromsággal szoktak összehasonlítani. A spirituális tradicionalitás francia mestere könyve első fejezetében e kétféle hármasság (az európai Szentháromság és a távol-keleti Triád) különbségeit hangsúlyozza, majd számba véve a hármasságok különböző típusait, a távol-keleti Triád fogalom tükrében elemzi bevezetésként a kettősségekben megnyilatkozó hármasságokat, mint a kettős spirál, a jin és a jang, az alkímia alapműveletének számító solve et coagula (oldás és kötés), majd pedig a tradicionális gondolkodásban jelentős szerepet játszó egyéb hármasságokat, mint a spiritus-anima-corpus, a szintén alkímiai kén-higany-só, a deus-homo-natura, a gondviselés-akarat-sors, illetve az olyan keleti tanításokat, mint a hármas időre, a kozmikus kerékre vagy a triratná-ra vonatkozók. Az univerzális összefüggéseket feltáró mű a spirituális gondolkodásban kulcsszerepet játszó középút vagy közép fejtegetésével zárul. A spirituális tradíciók iránt érdeklődő olvasók számára alapmű, de mindenkinek érdemes ajánlani, aki mélyebben érdeklődik a szimbolikus gondolkodásmód, főleg a keleti tanítások iránt. [<<<]