Már életében "Kalotaszeg nagyasszonyának" nevezték Gyarmathy Zsigmondnét, született Hory Etelkát, egy református lelkész lányát, aki a tizenkilencedik század végi népiesség képviselőjeként több művében is megörökítette a kalotaszegi népéletet, egyben gyűjtötte is a helyi néphagyományokat. A   [>>>]

Már életében "Kalotaszeg nagyasszonyának" nevezték Gyarmathy Zsigmondnét, született Hory Etelkát, egy református lelkész lányát, aki a tizenkilencedik század végi népiesség képviselőjeként több művében is megörökítette a kalotaszegi népéletet, egyben gyűjtötte is a helyi néphagyományokat. A kolozsvári Művelődés Egyesület és a sztánai Szentimrei Alapítvány nemrég kezdte újra kiadni műveit. Az ifjú pap (201423239) és a Monostory Katinka (201424141) című, a Bach-rendszer és az 1848-as szabadságharc időszakát feldolgozó regényei után ezúttal rövidebb lélegzetű elbeszéléseit jelenteti meg, amelyek egykoron, ma már nehezen hozzáférhető lapokban, folyóiratokban láttak napvilágot, majd több kötetben is megjelentek 1885 és 1900 között. A rövidebb lélegzetű művek ugyanúgy érzékletesen festik le a kalotaszegi tájat, az ott élő emberek szokásait, meghitt lélekrajzát, mint regényei. Az írások között külön egységet foglal el A havasok alján című, négy elbeszélésből álló ciklus, majd olyan novellák következnek egyebek mellett, mint a Munkácsy Mihály a varrottasok között, a Bánffyhunyadi lakodalom (ez utóbbi archív fekete-fehér fotók kíséretében), az Egy kalotaszegi lány, a Fehér virágok vagy A magyargyerőmonostori templomban. A kötetet Buzás Pál utószava, a sajtó alá rendező Havrics Dórának a kiadásra vonatkozó megjegyzései és kis tájszó-magyarázat zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]