Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a két világháború között a Berlini Egyetem volt az etalon a haladó természettudomány művelői számára. Ebben a hihetetlenül termékeny szellemi közegben kezdte meg fizikusi pályafutását (a később molekuláris biológusként működő) Szilárd Leó is, aki nemcsak a magyar,   [>>>]

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a két világháború között a Berlini Egyetem volt az etalon a haladó természettudomány művelői számára. Ebben a hihetetlenül termékeny szellemi közegben kezdte meg fizikusi pályafutását (a később molekuláris biológusként működő) Szilárd Leó is, aki nemcsak a magyar, hanem egyben a nemzetközi 20. századi tudománytörténet egyik legkülönösebb, legkarizmatikusabb alakja volt. Szilárd megdöbbentően gyors és kreatív gondolkodásával, ultramodern ötleteivel, s az ezzel párosuló intellektuális arroganciával, fékezhetetlenséggel egyformán bűvölte el és botránkoztatta meg környezetét. Ezekben az esztendőkben jegyezte le (inkább magának mint a nagyközönségnek) azt a speciális "tízparancsolatot", amelyek egy egyéni, mindennemű függéstől mentes, brilliáns elme ateista felfogású, ugyanakkor mélyen morális, esszenciális megállapításai, útmutatói a minket körülvevő világ működésével, sőt működtetésével kapcsolatban. Az eredetileg német nyelven íródott "parancsolatokat" Georg Klein elemzi egy-egy rövid esszé keretei között. A bevezető írás szintén az ő tollából származik. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]