A hellenisztikus kor nagy zsidó filozófusa és teológusa a korabeli világváros, Alexandria népes zsidó diaszpórájának tagja volt. A közösség előkelő és megbecsült tagjaként vett részt az alexandriai zsidók követségében, amely Kr. e. 39-40-ben járt Caligula császárnál. A követek egyrészt a zsidókkal
[>>>]
A hellenisztikus kor nagy zsidó filozófusa és teológusa a korabeli világváros, Alexandria népes zsidó diaszpórájának tagja volt. A közösség előkelő és megbecsült tagjaként vett részt az alexandriai zsidók követségében, amely Kr. e. 39-40-ben járt Caligula császárnál. A követek egyrészt a zsidókkal szemben ellenséges alexandriai görögök elleni panaszaikat szerették volna az uralkodó elé tárni, illetve mentességet szerettek volna kapni a magát istennek nyilvánító császár kultusza alól. A különc és excentrikus császár hosszas várakoztatás után fogadja a zsidókat, de csak egy megalázó, a szokásaik és kultuszaik okát firtató kihallgatásban van részük. Philón a sikertelen követjárás történetét írja meg kis művében, amely több mint száztíz év után jelenik meg újra magyar nyelven. Beszámolója azon ritka dokumentumok egyike, amelyben egy szemtanú festi meg a híres-hírhedt őrült császár portréját. Értékelése természetesen mélységesen elfogult, ugyanakkor tanulságos politikai szöveg, amely az Istennel kötött szövetség tudatában ítéli meg a történelem és a zsarnokkal szembeni magatartás lehetőségeit. Az 1896-ban megjelent, eredeti formájában ma már csak nehezen hozzáférhető kiadványhoz a fordítást átdolgozó és jegyzetekkel kiegészítő Uhrman Iván írt informatív utószót.
[<<<]