| Cím: |
A narrációtól az attrakcióig
| | Részjelzés: |
10.
| | Közös adat: |
Narratívák (1998-) |
| Közrem.: |
Kiss Gábor Zoltán (szerk.) ; Beck András (ford.) |
| Szerz. közl: |
[vál. és szerk. Kiss Gábor Zoltán] ; [ford. Beck András et al.]
| | Megjelent: |
2011
| | Eto: |
791.43.01(082)
| | Tárgyszó: |
filmművészet ; filmesztétika |
| Szakjel: |
810
| | Cutter: |
N 35
| | ISBN: |
978-615-5160-01-1
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
258 p.
| | Megj.: |
Bibliogr. a jegyzetekben
| | UKazon: |
201113131
| | Analitika: |
Kiss Gábor Zoltán : A narrációtól az attrakcióig Jenkins, Henry : Wow! Seldes, Gilbert : Az alapkő, amelyet az építők elvetettek Haupert, Michael : Vaudeville: az eredeti varietéműsor Knopf, Robert : Buster Keaton a vaudeville színpad és a némafilm vígjáték kontextusában Thompson, Kristin : A primitívtől a klasszikusig Musser, Charles : A korai mozi újragondolása: az attrakciók és a narrativitás mozija Bukatman, Scott : A látvány, az attrakciók és a vizuális élvezet Manovich, Lev : Mi a digitális mozi? Hansen, Mark B. N. : Test és kép között: miért „új" az újmédia-művészet? Cubitt, Sean : A narratíva ellen Stewart, Garrett : Az optikai allúzióról Andrew, Dudley : A filmelmélet célpontja Jenkins, Henry : Játékok: az új eleven művészet
[<<<]
| | Kivonat: |
A Narratívák tizedik kötete filmesztétikai és filmelméleti irodalomból válogatva vezet be a filmes elbeszélés problémájába, a filmtörténet két kitüntetett pontja, a korai film, valamint a jelenkori digitalizáció és az új média által felvetett kérdések felől megközelítve. A kötet ? angolból
[>>>]
A Narratívák tizedik kötete filmesztétikai és filmelméleti irodalomból válogatva vezet be a filmes elbeszélés problémájába, a filmtörténet két kitüntetett pontja, a korai film, valamint a jelenkori digitalizáció és az új média által felvetett kérdések felől megközelítve. A kötet ? angolból fordított, az amerikai diskurzust képviselő ? írásai a film lényegére, alapvető rendeltetésére kérdeznek rá. A szerző többsége megkérdőjelezi az irodalmi-színházi hagyományokra támaszkodó filmes narratíva és az elbeszélői film magától értetődését. Ezzel szembe állítják az attrakció populáris kultúrából eredeztethető esztétikáját, amely elsősorban az érzékekre hat és a film lényegének az illúzióteremtést, a nem ?valóságos? elevenné tevését tekinti. Az első rész írásai a korai filmes műfajok (burleszk, animáció, trükkfilmek) és ezek előképein (varieté) keresztül elemzik a nem narratív film esztétikáját. A második rész írásai a filmtrükkökre és a digitális filmes effektusokra koncentrálva mutatják be, hogyan élt tovább az attrakció esztétikája az elbeszélői filmekben és hogyan éled újra az új média és a videojátékok ?interaktív, performatív, érzékileg túlterhelt és illuzórikus jellegében.? Az informatív szerkesztői előszóval bevezetett tizenhárom, jegyzetekkel és irodalomjegyzékkel kísért tanulmány a film- és a populáris kultúra történetével és elméletével foglakozóknak ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
