Egy szerencsés véletlen folytán, 2003-ban Kolozsváron került elő a szécsényi seregszék 1656 és 1661 közötti jegyzőkönyve. A túlnyomórészt magyar nyelvű szöveg több szempontból is kuriózum: egyrészt a magyar katonai igazságszolgáltatás történetének ritka forrása, másrészt - a töredékesen fennmaradt
[>>>]
Egy szerencsés véletlen folytán, 2003-ban Kolozsváron került elő a szécsényi seregszék 1656 és 1661 közötti jegyzőkönyve. A túlnyomórészt magyar nyelvű szöveg több szempontból is kuriózum: egyrészt a magyar katonai igazságszolgáltatás történetének ritka forrása, másrészt - a töredékesen fennmaradt 17. századi iratanyagokat kiegészítve - sajátos fényt vet a Nógrád vármegye és Szécsény korabeli viszonyaira. A most első ízben kiadott iratanyagból megismerhetjük a szécsényi vitézek és családjaik mindennapjait, egymás közötti konfliktusait, a végvár és a városka sajátos világát, a polgári lakosság és a katonaság közötti súrlódások okait, illetve olyan érdekességekről is olvashatunk, mint például a virágzó rabkereskedelem. A forrásközlést Pálffy Géza bevezető tanulmánya, forrás- és irodalomjegyzék, a jegyzőkönyvben szereplő bejegyzések és jogforrások listája, az idegen és régies kifejezések magyarázata, egy életrajzi adattárral kombinált személynévmutató, valamint helynév- és tárgymutató egészíti ki. Beszerzése elsősorban szakkönyvtárakba és helytörténeti gyűjteményekbe javasolható.
[<<<]