Kepes Andrást elsősorban televíziós személyiségként ismerhetik az olvasók: "beszélgetős, történetmesélős" műsorait évtizedeken át követhettük figyelemmel a képernyőn, és eddig megjelent kötetei is e műfaj írott változatai voltak. Most azonban szépirodalmi szerzőként - regényíróként - mutatkozik be:   [>>>]

Kepes Andrást elsősorban televíziós személyiségként ismerhetik az olvasók: "beszélgetős, történetmesélős" műsorait évtizedeken át követhettük figyelemmel a képernyőn, és eddig megjelent kötetei is e műfaj írott változatai voltak. Most azonban szépirodalmi szerzőként - regényíróként - mutatkozik be: műve igazi "huszadik század regénye", valósnak ható környezetbe helyezett fiktív mese és egyben társadalomrajz, de még inkább talán hármas családregény. A lapokon ugyanis három jellegzetesen magyarországi - egy földbirtokos arisztokrata, egy paraszti és egy vidéki zsidó - család három generációjának egymással elválaszthatatlanul összefonódó, a múlt századon átívelő sorsát követhetjük nyomon. A közös találkozási pont nem más, mint az otthonuk: Tövispuszta. Itt él sok-sok nemzedék óta a parasztgazda Veres família, Goldsteinék, a helyi boltosok és (a szomszédos Szentágostonban) Szentágostony grófék. Történetükbe ott kapcsolódunk be, amikor a történelem és a politika viharai először zilálták szét komolyabban a falu csendjét, rendjét: az első világháborút követően, illetve az arra csendben rakodó, a nácizmust lassan de biztosan érlelő években. A regény tizenhét fejezete napjainkig ível; az egyes állomásokat egy-egy emléket, mesét idéző tárgy... [<<<]