Benedek Elek neve összefonódott a magyar népmesével. Elsők között gyűjtötte össze és dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát. Jelen kötet (első kiadása: Budapest, Móra, 1959.) majd egy negyedszázada jelent meg legutóbb, és hatvanhat mesefeldolgozást tartalmaz. A valóságot fantasztikummal keverő
[>>>]
Benedek Elek neve összefonódott a magyar népmesével. Elsők között gyűjtötte össze és dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát. Jelen kötet (első kiadása: Budapest, Móra, 1959.) majd egy negyedszázada jelent meg legutóbb, és hatvanhat mesefeldolgozást tartalmaz. A valóságot fantasztikummal keverő tündérmesék (Az aranytollú madár, A színében változó királyné, A papucsszaggató királykisasszonyok, Tündér Erzsébet), a rövid állatmesék (A prücsök krajcárkája, A vén kutya) mellett a vidám csalimesékből (A kis kanász meg a farkas, Az öregek stb.) is árad a falusi mesemondók közvetlensége, színes, gazdag fantáziája. A mesék cselekménye a jó-rossz párharcára épül, s e harc kimenetele - a számtalan legyőzhetetlennek tűnő akadály ellenére - nem kétséges. A mesehős legerősebb fegyvere végső soron mindig az emberi leleményesség, a bátor találékonyság. Erős Péter, A szegény meg a gazdag legény, a kérőket váró kicsi királykisasszony (A találós mese), a gonosz lelkű királyné (A három aranygyűrű) - a magyar népmesekincs ismert figurái bukkannak fel a történetekben. Harcukat nem csak varázserővel felruházott tárgyak (Az acélgyűrű, A csudakard), hanem a furfangos álatok (A szegény ember kakasa) is segítik. Gazdag, szép kiállítású válogatás - Szecskó Tamás eredeti, fekete-fehér illusztrációival.
[<<<]