A 2004-es EU-csatlakozás számon jogszabályi változást vont maga után minden területen, így a mezőgazdaságban, és azon belül a növénytermesztésben is. E változás egyik hozadéka volt, hogy az addig termesztetett növények helyett más, korábban kisebb jelentőséggel bíró fajok kaptak több támogatást.   [>>>]

A 2004-es EU-csatlakozás számon jogszabályi változást vont maga után minden területen, így a mezőgazdaságban, és azon belül a növénytermesztésben is. E változás egyik hozadéka volt, hogy az addig termesztetett növények helyett más, korábban kisebb jelentőséggel bíró fajok kaptak több támogatást. Ennek agrotechnikai tudnivalóival foglalkozik a jelen szakkönyv, amely a protezsált csoportba került növényfajokat, és szakszerű termesztésükkel kapcsolatos ismereteket összegzi (növénytani leírás, környezeti igények, vetés, kórokozók stb.). A kötetben összesen tizennégy alternatív haszonnövényről olvashatunk: a tönkölyről, a csicseriborsósról, a sörárpáról, a tritikáléról, a lenről, a baltacímről, a bíborheréről, a bükkönyről, a kölesről, a lencséről, a repcéről, a kenderről, a szójáról és a tarlórépáról. A szakkönyvtárak polcaira ajánlható kötetet irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]