Az egyetemek világáról sok mindent tudunk - arról viszont viszonylag keveset, hogy az egyetemi pályafutás alakulásában milyen szerepet játszanak a társas kapcsolatok? Pedig nagyon is sokat. Mint ahogy arra a neves amerikai szociológus, David Riesman mára klasszikussá vált művében (A magányos tömeg;   [>>>]

Az egyetemek világáról sok mindent tudunk - arról viszont viszonylag keveset, hogy az egyetemi pályafutás alakulásában milyen szerepet játszanak a társas kapcsolatok? Pedig nagyon is sokat. Mint ahogy arra a neves amerikai szociológus, David Riesman mára klasszikussá vált művében (A magányos tömeg; 199708024) is rámutatott: a tömegoktatás új generációi nem meritokratikus versenyben győzni kívánó, teljesítményorientált, individuális versengők, hanem kapcsolódást, igazodást kereső fiatalok, akik elsősorban beilleszkedni szeretnének társaik közé. Mit jelent a szakmai szocializáció szempontjából a campus társas és szakmai kultúrája, az egyetemi közösség? Milyen társadalmi kontextust alkotnak ezek? Hogyan hatnak az egyén nézeteire, cselekvéseire, magatartására? Pusztai Gabriella ezen kérdésekre keresi - a Debreceni Egyetem Felsőoktatáskutató és Fejlesztő Központjának az alapképzésben 2008-ban és a mesterképzésben 2010-ben részt vett hallgatók körében készített adatfelvételei alapján - az elméletileg és empirikusan megalapozott válaszokat. Olvashatunk általánosságban a hallgatói szocializációról, a hallgatói és az intézményi eredményességről, az oktató-hallgató interakciók erejéről, a magyarországi hallgatók európai helyzetéről, akadémiai és általános kulturális beágyazottságukról vagy éppen a munkakeresésről. A hivatkozott irodalom jegyzékével végződő kötethez tartozik egy DVD, mely tartalmazza a kutatások anyagait. Elsősorban szakkönyvtáraknak ajánlott kiadvány. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]