Korunk társadalmának egyik - ha nem egyenesen leginkább - fájó pontját, érzelmi, s ezen belül elsősorban szerelmi viszonyaink tragikus leépülésének, reménytelenségének jelenségét elemzi Almási Miklós könyvében. A baj most - sőt, valójában már hosszú évek óta - már nem ignorálható tény: több
[>>>]
Korunk társadalmának egyik - ha nem egyenesen leginkább - fájó pontját, érzelmi, s ezen belül elsősorban szerelmi viszonyaink tragikus leépülésének, reménytelenségének jelenségét elemzi Almási Miklós könyvében. A baj most - sőt, valójában már hosszú évek óta - már nem ignorálható tény: több generáció is szenved a feloldhatatlannak tűnő magánytól, a tartós, tartalmas, bizalommal teli kapcsolatok, a mély érzelmek, a szellemi-lelki-fizikai közösség - a Másik - hiányától. E megrázó tünetegyüttes okait tárja fel a szerző írásaiban, tűpontos, ugyanakkor érzékeny, a fiatalabb generációk iránti mély empátiával teli gondolatmenetek keretei között, amelyekben a mélyebb okokat kereső filozófusként éppúgy megszólal, mint a szépséget tisztelő és hiányoló esztétaként, az emberi játszmákat átlátó dramaturgként, vagy épp problémáinkat szépirodalommá nemesítő íróként. A fő baj - "az érzelmek elkorcsosulása" - részletes diagnózisán túl, sok egyéb mellett olyan tipikus korjelenségeket vesz górcső alá, mint a férfiak komoly kapcsolatoktól való félelme, a szingliség csapdája, a szexus és szerelem elszakadása egymástól, a virtuális élettér érzelmi életünkre gyakorolt kártékony hatása, az erotika banalizálása stb. Műve második felében öt legendás nőalak portréját rajzolja meg, majd Rendszergyorsulás című fejezetében visszatér az eredeti téma, tehát érzelmi elsekélyesedésünk okainak boncolgatásához. Elgondolkodtató, helyenként megrázó írás - minden, a téma iránt érdeklődő művelt olvasónak jó szívvel ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]