Nemzethalál - ez a nyugtalanító vízió szerves részét képezi a magyar nemzeti identitásnak, és legerőteljesebben költőink jelenítették meg (elég, ha csak nemzeti imánk, a Szózat soraira gondolunk: "'S a' sírt, hol nemzet süllyed el..."). Sokan sokféleképpen és okból használták ezt a képet, derül ki
[>>>]
Nemzethalál - ez a nyugtalanító vízió szerves részét képezi a magyar nemzeti identitásnak, és legerőteljesebben költőink jelenítették meg (elég, ha csak nemzeti imánk, a Szózat soraira gondolunk: "'S a' sírt, hol nemzet süllyed el..."). Sokan sokféleképpen és okból használták ezt a képet, derül ki a neves irodalomtörténész, Bíró Ferenc új tanulmányából, amely a 18-19. század fordulója irodalmának kapcsán ered nyomába a "herderi jóslatként" is elhíresült gondolatnak, feltárva eredetét, megmutatva transzformációit és különböző értelmezéseit. A Bessenyeitől Györgytől Katona Józsefig ívelő elemzés az irodalomtörténetet egy tágabb ideológia- vagy szellemtörténeti keretbe helyezi, amelynek fókuszában a nemzetfelfogás átalakulása áll, ahogy a rendi alapokon álló nemesi nemzetből megszületik a nyelvi-kulturális közösségként megszerveződő modern nemzet. Ebben a világnézeti útkeresésben Csokonai, Berzsenyi vagy éppen Kazinczy költészete olyan értelmiségiekkel folytat diskurzust, mint Péczeli József, Virág Benedek, Berzeviczy Gergely. Az aprólékos és szerteágazó filológiai nyomozásra alapozott mű nemcsak az egyes költői művek szerveződését világítja meg jobban, hanem - a szerző saját szavaival - "a magyar ideológiatörténet jószerivel ismeretlen, hiszen az irodalom világában rejtőzködő epizódjait" is láthatóvá teszi. Irodalomtörténeti és történeti gyűjteményekben egyaránt beszerzendő kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]