A Szent Korona művészettörténeti jellegzetességeit és - némiképp - államtörténeti szerepét, és ezen keresztül a középkori hatalom legitimációját mutatja be Eisler János kötete. Az első részben a szerző a kort kívánja bemutatni általánosságban, továbbá azt a szakrális királyi hatalmat, amelyet   [>>>]

A Szent Korona művészettörténeti jellegzetességeit és - némiképp - államtörténeti szerepét, és ezen keresztül a középkori hatalom legitimációját mutatja be Eisler János kötete. Az első részben a szerző a kort kívánja bemutatni általánosságban, továbbá azt a szakrális királyi hatalmat, amelyet Istentől eredőnek tartottak, és így a király személye a szentség szférájába emelkedett. Eisler János nemcsak a magyar vonatkozásokra összpontosít, hanem kitér más államok (elsősorban a Német-római Császárság és a Bizánci Birodalom) gyakorlatára is. Bemutatja az ún. "kettős hatalom" (egyházi és világi hatalom) kialakulását Európában, a királyszentelés szertartását az egyházi liturgia kontextusában, a királyság és a király szentségének kérdését, végül az 1000. évi korona elküldését, és az azt követő, tizenegyedik századi magyarországi koronázásokat, a fennmaradt források tükrében. A második rész tálalja a Szent Korona speciális kérdéseit: az ötvösmű jellegzetességeit, ismerteti a Hartvik-legenda koronára vonatkozó részleteit, a frank és a német-római király- és császárkoronázásokat, a bizánci szokásokat, és mindezek hatását a hazai koronázási ordóra. A szerző természetesen az ún. Szent Korona régóta vitatott keletkezéstörténetével kapcsolatban is leírja saját - szintén sokak által vitatható - elméletét (ezzel kapcsolatban egyébként kb. negyven különböző elmélet látott már napvilágot), nevezetesen azt, hogy a Bizáncból érkezett abroncsot ("görög korona") és a tizenegyedik század folyamán készített pántot ("latin korona") István király szentté avatásakor, 1083-ban szerkesztették egybe. A színes fotómelléklettel ellátott kötet függelékében forrás- és irodalomjegyzék kapott helyet. Mind szakemberek, mind érdeklődő laikusok számára érdekes olvasmány. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]