Cím: |
A sámánság újjászületése
| Szerző: |
Hoppál Mihály (1942) |
Szerz. közl: |
Hoppál Mihály
| Kiadás: |
Budapest : Balassi, cop. 2013 |
Eto: |
398(100) ; 398.49:291.612 ; 316.7 ; 291.612
| Tárgyszó: |
folklór ; sámánizmus ; kulturális antropológia |
Szakjel: |
398
| Cutter: |
H 81
| ISBN: |
978-963-506-913-2
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
246 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 231-244. ; Filmogr.: p. 245-246.
| UKazon: |
201402023
| Kivonat: |
Hoppál Mihály, a sámánizmus folklórjának ismert kutatója az elmúlt negyedszázad vizsgálódásainak, terepmunkáinak eredményeiről ad számot e kötetében. Azért kell kiemelni az elmúlt negyed századot mint időkeretet, mert a sámánizmust a Szovjetunióban üldözték, tiltották, ilyenformán az ottani
[>>>]
Hoppál Mihály, a sámánizmus folklórjának ismert kutatója az elmúlt negyedszázad vizsgálódásainak, terepmunkáinak eredményeiről ad számot e kötetében. Azért kell kiemelni az elmúlt negyed századot mint időkeretet, mert a sámánizmust a Szovjetunióban üldözték, tiltották, ilyenformán az ottani rendszerváltozás után valósággal föltámadt ez az etnokulturális jelenség és vált jól megfigyelhetővé. Így a szerzőnek alkalma van nem csupán a sámánizmus ma virulens jelenségeit leírnia, de összehasonlításokat is tehet a korábbi vizsgálódások eredményeivel. Azt vizsgálja tehát, miként teremtődött újjá a sámánizmus, és miképp mutathatók ki a lokális jelenségekben a globális folyamatok hatásai. A szerző számos utazást tett azokon a területeken, ahol ma is létezik, illetve újra létezik sámánizmus, és helyszíni megfigyeléseit úgy jellemzi, mint "a körön belül álló megfigyelő állandó önreflexióját". Azaz a kutató részese a spirituális történésnek, mégis a kívülálló szemével látja az eseményeket, tehát kritikával figyelheti kutatása tárgyát. Könyve bevezető részében meghatározza a sámánságot, jellemzőit, fölidézi a sámánná válás folyamatát, leírja a sámán szerepköreit, majd részletesen bemutatja saját munkamódszerét, az antropológiai megfigyelés technikáját. Kötete fő részében (Sámánok és kultúrák) tereptapasztalatairól számol be. Fölkereste a szibériai Jakutföld Európa nagyságú területén élő szaha (jakut) nép sámánjait; járt az Amur folyó mentén élő nanajok között; fölkereste Dél-Korea sámánjait; járt a szibériai Burjátföldön, meg Oroszország délkeleti, Kínával határos vidékén elterülő Tuvában; kutatott Kínában a mandzsúriai és belső-mongóliai sámánok között, járt Kirgíziában, és külön fejezetekben számol be a sámánasszonyok működéséről szerzett tapasztalatairól. Ezek a beszámolók az úti jegyzetek közvetlen személyességével, evokatív izgalmasságával, ugyanakkor a tudományos megfigyelések hitelességével írják le egy-egy ázsiai nép, népcsoport sámánizmusának jellegzetességeit. A sokszor epikus betétekkel, személyes élményeket visszaadó epizódokkal tűzdelt beszámolók szakirodalmi megállapításokra is alapozódnak, de minden esetben a kutató közvetlen megfigyeléseit tükrözik - kiegészítve a helyszínen készült dokumentum-értékű fotókkal. A kötet harmadik fejezete (Tanulságok) az elmúlt negyed évszázad változásait rögzíti, Hoppál Mihály tradíció és modernizáció dichotómiájában vizsgálja a sámánság mai - megváltozott körülmények közötti - működését, illetve a kulturális megújulás helyi változatait, lokális jellemzőit. Nemzetközi szakirodalmat áttekintő jegyzék és a színes fotók melléklete egészíti ki a néprajztudomány alapvető munkái közé sorolható kötetet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|