1863-ban tíz hónapos fáradságos gyaloglás, öszvér- és teveháton zötykölődés során Resid efendi, alias Vámbéry Ármin - első európaiként, bár szunnita dervisnek öltözve - bejárta és megismerte Közép-Ázsia tájait, népeit, uralkodóit, és megismerte nyelvüket, mindennapi életük apró-cseprő eseményeit,   [>>>]

1863-ban tíz hónapos fáradságos gyaloglás, öszvér- és teveháton zötykölődés során Resid efendi, alias Vámbéry Ármin - első európaiként, bár szunnita dervisnek öltözve - bejárta és megismerte Közép-Ázsia tájait, népeit, uralkodóit, és megismerte nyelvüket, mindennapi életük apró-cseprő eseményeit, babonáikat, szokásaikat - ma úgy mondanánk, életmódjukat. Mindezt akkor tette meg, amikor még nem ért ide az európai civilizáció, "amikor még az idegenektől szigorúan elzárkózva, évszázadok során kialakult hagyományos életmódjukat folytatták". Útjáról 1864-ben magyarul írt beszámolót, Közép-ázsiai utazás címmel, amely egy évvel később angol fordításban is megjelent, Travels in Central Asia címmel. Nem sokkal később azonban megtörtént az orosz hódítás, amelynek hatására a könyvéhez mellékelt hosszú gazdasági és statisztikai leírások aktualitásukat vesztették (1868-ban a buharai emír veresége nyomán cári fennhatóság alá került Buhara és Szamarkand, később Khiva, 1884-re pedig egész Közép-Ázsia az Orosz Birodalom részévé vált). A mű így - egy 1892-es edíció kivételével ? többször nem is jelent meg. Szerzője inkább, kihagyva a statisztikai adatokat, az eredeti munkából egy, elsősorban a személyes élményeire koncentráló, olvasmányosabb útleírást szerkesztett, Dervisruhában Közép-Ázsián át (201401077) címmel, s később ez terjedt el a világon. Ezúttal az eredeti mű jelenik meg ismét, amely - elavult adatai ellenére - rendkívül értékes történelmi forrás. A magyar és külön az angol nyelvű kiadáshoz mellékelt előszót követően a könyv első felében a szerző utazását írja le, Teherántól Szamarkandig, majd vissza. A kötet második felében Közép-Ázsia általános jellemzése kapott helyet, kitérve a társadalomra, a politikai felosztásra, a népszokásokra, a gazdaságra, a vallásra, a közlekedésre, a bel- és külpolitikai viszonyokra, végül a térségért folytatott orosz-angol versengésre. A kötetet a sajtó alá rendező Dobrovits Mihály rövid értő utószava és - sajnos meglehetősen rossz minőségben reprodukált ? képmelléklet zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]