A kötet Radnóti Miklós lírai életművének bő válogatását nyújtja az életében, illetve halála után megjelent kötetek rendjében, felrajzolva a költői életmű teljességét. A korai Radnóti-líra - A Pogány köszöntő (1930) vagy az Újmódi pásztorok éneke (1931) darabjai - az antikos ihletésű, pásztori   [>>>]

A kötet Radnóti Miklós lírai életművének bő válogatását nyújtja az életében, illetve halála után megjelent kötetek rendjében, felrajzolva a költői életmű teljességét. A korai Radnóti-líra - A Pogány köszöntő (1930) vagy az Újmódi pásztorok éneke (1931) darabjai - az antikos ihletésű, pásztori költészet szinte egyedülálló példája e századi költészetünkben. Természet és ember harmóniája, a bukolikus idill a kegyetlen időkből a vergiliusi korba visszavágyódó lélek ábrándja volt. A latinos formákról a rímes alakzatokra való lassú, óvatos váltás jelei az Újhold (1935) című kötetben érzékelhetők, ám a formai keretek véglegessé válása, tisztára forrása a Járkálj csak, halálraitélt! (1936) című kötetében történik meg, párhuzamosan a témák és motívumok jelen idejűvé válásával. Az igazán megrendítő, nagy versek költője a Meredek útban (1938) és a Tajtékos égben (1946) mutatkozik meg: a Radnóti-oeuvre csúcsai itt, az 1930-as évek végének és az 1940-es évek elejének termésében keresendők, itt szerepelnek a kötelezően tudnivaló, tananyagban szereplő művek (pl. Himnusz a békéről; Hispánia, Hispánia; Tétova óda; Nem tudhatom; Hetedik ecloga; Levél a hitveshez; Erőltetett menet; Razglednicák stb.). Valamennyi vers annak keletkezésének dátumával együtt szerepel (a szövegközlés alapjául az 1978. évi kiadású Radnóti Miklós művei című kötet szolgált). Érdemes iskolai könyvtárakban a gyakran kölcsönzött példányok közé beszerezni. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]