Megrendítő olvasmány Gergelyné Tóth Éva memoárja, amelyben mindössze tizenhét évesen elhunyt kislányának, Szandrának állít emléket, visszaidézve megrendítően rövid, ám annál tartalmasabb élete minden lényeges epizódját, teljes krónikáját. Könyve - amelynek elején röviden magáról és férjéről is ír -   [>>>]

Megrendítő olvasmány Gergelyné Tóth Éva memoárja, amelyben mindössze tizenhét évesen elhunyt kislányának, Szandrának állít emléket, visszaidézve megrendítően rövid, ám annál tartalmasabb élete minden lényeges epizódját, teljes krónikáját. Könyve - amelynek elején röviden magáról és férjéről is ír - gyakorlatilag Szandra születésével veszi kezdetét, és a tőle való búcsúval zárul. A szép és tehetséges lány sorsa egészen a tizenhatodik évéig normálisan alakult, boldog családban nőtt fel két testvérével, Dominikával és Csongorral együtt. A baj egy kezdetben ártalmatlannak tűnő lágyékfájdalom kapcsán derült ki: daganatot találtak Szandra szeméremcsontjánál, s a diagnózis a csontrák egy ritka, veszélyes fajtája, az ún. Ewing-szarkóma volt. A kezelés - kemoterápiák és műtétek sora - több menetben zajlott Szeged és Miskolcon. Hiába volt azonban Szandra és szerettei hősies küzdelme és hite, az őt gyógyító orvoscsapat munkája, a betegség végül legyőzte őt, s mindössze tizenhét évesen meghalt. Erről a megrendítő, embert próbáló évről, a kezelésről, Szandra és a szülők, testvérek hozzáállásáról vall megrázó őszinteséggel az édesanya. Írása - amely a Szandra utolsó kívánsága szerint megrendezett, Maldív-szigeteken tartott szétszóratással zárul - minden érdeklődőnek ajánlható, tanulságos és megható olvasmány. A szöveget színes családi fotók illusztrálják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]