Cím: |
Bácskai lakodalom
| Alcím: |
porvárosi történet az ezerkilencszázhúszas évekből
| Szerző: |
Munk Artúr (1886-1955) |
Közrem.: |
Vass Szabolcs (ill.) |
Szerz. közl: |
Munk Artur ; [Vass Szabolcs ill.]
| Kiadás: |
Újvidék : Forum, 2016 |
Sorozat: |
Újraolvasó/1. |
Eto: |
894.511-31(497.11)
| Tárgyszó: |
határon túli magyar irodalom ; regény ; Vajdaság |
Cutter: |
M 93
| ISBN: |
86-323-0969-2-: [!ISBN 978-86-323-0969-2-(kötött)]
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
205, [2] p., [12] t.fol.
| UKazon: |
201625339
| Kivonat: |
A délvidéki író pályáját betetőző kulcsregény először a szerző halála után hat évvel, 1961-ben jelent meg, jócskán megkurtítva az eredeti kéziratot. Az újabb kiadás sem lehet teljes, tekintve, hogy a kézirat nem került elő. Pedig a Bácskai lakodalom csakugyan koronája Munk Artúr munkásságának,
[>>>]
A délvidéki író pályáját betetőző kulcsregény először a szerző halála után hat évvel, 1961-ben jelent meg, jócskán megkurtítva az eredeti kéziratot. Az újabb kiadás sem lehet teljes, tekintve, hogy a kézirat nem került elő. Pedig a Bácskai lakodalom csakugyan koronája Munk Artúr munkásságának, hiszen benne van mindaz az élményanyag, ami az író életművét táplálta. Ez a tágas, körképszerű mű az első világháború után Szerbiához került Szabadka regénye, az író szívéhez nőtt Porváros 1920-as évekbeli krónikája, lakóinak galériája, légkörének megérzékítője. A sok szereplő – polgárok, parasztok, orosz emigránsok, művészek, újságírók, kisiparosok és enetellektüelek – mellet a regény fókuszában a neves festőművész, Farkas Béla (1895-1941) és a fiatal festőtehetség, Manužić Magda szerelmi kapcsolata, valamint a mindenki által körülrajongott csodaszép Kriszta áll. A regényből nyomon követhető a délszláv államhoz került Szabadka lassú, alig érzékelhető átalakulása, amely kezdetben csupán abban nyilvánult meg, hogy a boltok fölött megjelentek a cirill betűs cégtáblák. Később a lelkekben is bekövetkezett némi, alkalmazkodóképességre valló változás, de ez is olyan lassú tempójú volt, mint maga az élet Porvárosban. A kortörténeti műként is olvasható regény egyrészt az író sajátos ábrázolásmódja, anekdotázó hajlama miatt, másrészt körképet nyújtó kompozíciója okán meglehetősen mozaikos szerkezetű, epizódokra tagolt. Ugyanakkor néhány vezérmotívuma befonja a szerteágazó cselekményszálakat és a széles szereplőgárdát: az írónak a folklór iránti vonzalma és orvosi hivatásából eredő érdeklődése. Munk Artúr ugyan a változások lélektani oldalára is figyel, ám az anekdoták, az epizódok, a jelenetszerű megoldások uralják a regény textusát, ezek viszik előre a cselekményt. Az író úgy akarta megrajzolni kedves városa Trianon utáni panorámaképét, hogy közben az olvasót szórakoztassa is. Ezért azután a cselekmény vezetése, a szereplők alkata, a város képe és atmoszférája – mind alárendelődik az epizódok nagyon emberközeli történéseinek. A Bácskai lakodalom a két világháború közötti délvidéki magyar prózairodalom jelentős alkotása. "www.kello.hu minden jog fenntartva
[<<<]
|
|
|