Cím: |
A lelkünkhöz nem nyúlhatnak
| Alcím: |
kitelepítési és 1956-os napló
| Szerző: |
Pallavicini-Andrássy Borbála (1890-1968) |
Szerz. közl: |
Pallavicini-Andrássy Borbála
| Kiadás: |
Budapest : Európa, 2016 |
Eto: |
894.511-94 ; 325.254(439)"1951/1953"(0:82-94) ; 943.9"1956"(0:82-94) ; 929(439)Pallavicini-Andrássy B.(0:82-94)
| Tárgyszó: |
1956-os forradalom, szépirodalom ; 1950-es évek ; kitelepítés ; napló ; memoár |
Eredeti cím: |
Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója
| Cutter: |
P 19
| ISBN: |
978-963-405-550-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
341, [2] p.
| UKazon: |
201626149
| Kivonat: |
Andrássy Borbálát, asszonynevén Pallavicini Györgynét, Károlyi Mihály feleségének nővérét - sok más sorstársával együtt - 1951-ben kiparancsolták budai lakásából és kényszerlakhelyén, a Tisza menti Besenyszög egyik tanyájában, annak is egy parányi zugában telepítették le. Zárkózott, de érzékeny és
[>>>]
Andrássy Borbálát, asszonynevén Pallavicini Györgynét, Károlyi Mihály feleségének nővérét - sok más sorstársával együtt - 1951-ben kiparancsolták budai lakásából és kényszerlakhelyén, a Tisza menti Besenyszög egyik tanyájában, annak is egy parányi zugában telepítették le. Zárkózott, de érzékeny és fogékony, minden iránt érdeklődő, igazi művészlélek volt, aki tehetségesen rajzolt és festett. Amikor erre már nem volt módja, naplóját - amelyet egész életében vezetett - igyekezett impressziói, mondanivalója rögzítésére felhasználni. A gyermekei által először 1990-ben megjelentetett, s most újra kiadott könyvben közölt első naplórészletben (1951-1953. A kitelepítés évei) az akkor már hatvankét éves, jómódhoz szokott mágnásasszony zokszó nélkül írja le mélységes nyomorúságának időszakát. Kitelepítését furcsa kalandként fogta fel, amely "módot kínált" arra, hogy felfedezze magának a természetet. És bár nem volt könnyen barátkozó lélek, a parasztok világához is közel került, amiben nem kis része lehetett annak, hogy a "grófnő" igyekezett kivenni részét a mezőgazdasági, háztáji munkákból, akár kukoricafosztásról, kapálásról, kosárfonásról vagy éppen a fűtéshez szükséges lótrágyagyűjtésről volt szó. Mindennek része volt abban, hogy a naplót kitöltő kis és nagyobb "események" összességéből kirajzolódik nemcsak a kitelepítettek, hanem a hatóságtól, az egyenruhásoktól ugyancsak rettegő, többnyire kuláklistára helyezett házigazdáik küzdelmes élete is. A könyv második részében (1956. A forradalom éve) az újra Budán lakó Andrássy Borbála családi tragédiai (egyik fia, György Szibériában pusztult el, a másikat, Antalt, Mindszenty kiszabadítóját 1957-ben kivégezték) keverednek a forradalom előzményeivel, eseményeivel, a kivándorlás izgalmaival (Andrássy Borbála 1956 novemberében útlevéllel hagyta el az országot, Kanadában telepedett le). A könyv mindenkinek, leginkább azonban a kitelepítések története iránt érdeklődőknek ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|