Ünnepek idején a médiában megszólaló szakértők, riporterek szájából gyakran hangzik el, hogy egy-egy szokás mély, kereszténység előtti gyökerekkel rendelkezik. Kétségtelen tény, hogy e hagyományok egyes részleteit nem lehet egyértelműen a keresztény szimbólumrendszer alapján értelmezni. Tóth Anna   [>>>]

Ünnepek idején a médiában megszólaló szakértők, riporterek szájából gyakran hangzik el, hogy egy-egy szokás mély, kereszténység előtti gyökerekkel rendelkezik. Kétségtelen tény, hogy e hagyományok egyes részleteit nem lehet egyértelműen a keresztény szimbólumrendszer alapján értelmezni. Tóth Anna Judit vallástörténész igényes tanulmánykötetében helyére teszi e népszerű közvélekedést. Valóban sok kalendáriumi népszokás nyúlik vissza a kereszténység előtti korba, mégis a történelem eseményeinek következtében Európa kevés helyén maradtak fenn olyan források, amelyek lehetővé tennék, hogy a kezdetektől akár a jelenig végigkövethessük egy-egy népi szokás alakulását. A szerző – mintegy tesztként – öt olyan ünnep történetét követi nyomon, melyek az ókor utolsó századainak jellegzetes eseményei voltak, és amelyek ma is élnek a Balkán vagy Nyugat-Európa népi tradícióiban. Egyes szokások alig változtak az idők folyamán, a görög kisiskolások ugyanúgy járják március első napján fából faragott fecskékkel a házakat, ahogy őseik tették két évezreddel korábban. Más szokásokra a divatok gyors változása jellemző, ezeknél a puszta néven túl semmi sem maradt változatlan. A színes képmelléklettel és bőséges irodalomjegyzékkel kiegészített kötetben feltárul ezen ünnepek eredete, késő ókori virágkoruk s végül máig tartó utóéletük. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]