Idén 100 éves a magyar ejtőernyőzés. 1918. március 23-án hajtotta végre Boksay Antal főhadnagy az első ejtőernyős ugrást - épp ezért ez a nap számít a magyar katonai ejtőernyőzés napjának is. Jelen kétnyelvű (magyar és angol) kötet az első, amely átfogó képet kíván nyújtani a hazai ejtőernyőzés   [>>>]

Idén 100 éves a magyar ejtőernyőzés. 1918. március 23-án hajtotta végre Boksay Antal főhadnagy az első ejtőernyős ugrást - épp ezért ez a nap számít a magyar katonai ejtőernyőzés napjának is. Jelen kétnyelvű (magyar és angol) kötet az első, amely átfogó képet kíván nyújtani a hazai ejtőernyőzés történetéről. Simicskó István honvédelmi miniszter előszava és az egyik szerző, Boldizsár Gábor, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége elnökének bevezetőjét követően, a kezdeti lépésektől napjainkig kísérhetjük figyelemmel a bejárt utat, mely bővelkedett kiemelkedő teljesítményekben, olykor pedig fájdalmas tragédiák árnyékolták be. Olvashatunk a Leonardo da Vincihez köthető első ejtőernyő-vázlatról, Boksay száz évvel ezelőtti ugrásának körülményeiről, az 1937. júniusi, első "tömeges" ejtőernyős ugrásról, a "Testnevelési szaktanfolyam" fedőnévvel 1938 májusában megalakult ejtőernyős alakulatról, a tragédiával záródó első bevetésről, 1941-ben, a polgári ejtőernyőzés kezdeteiről, az Ejtőernyős Kiképző Iskola megalakulásáról, az első országos bajnokságról (1953), a polgári ejtőernyőzés átszervezéséről, a mélységi felderítőalakulatokról, az utóbbi két évtized nemzetközi szerepvállalásairól vagy éppen a legújabb sportsikerekről. Az utolsó fejezet a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének történetéről szól. A főszöveget külön szövegdobozokban elhelyezett rövid életrajzok kísérik, a hazai ejtőernyőzés olyan meghatározó alakjairól, mint Boksay Antal, Bertalan Árpád, Kiss Zoltán, Sáray Bertalan, Hüse Károly vagy Furkó Kálmán. A gazdagon illusztrált kötet a felhasznált irodalom listájával zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]