Cím: |
És megfőttek a vízilovak
| Szerző: |
Kerouac, Jack (1922-1969) ; Burroughs, William Seward (1914-1997) |
Közrem.: |
Nagy Miklós, M. (ford.) ; Grauerholz, James (utószó) |
Szerz. közl: |
Jack Kerouac, William S. Burroughs ; [ford. M. Nagy Miklós] ; [utószó Grauerholz, James W.]
| Kiadás: |
[Budapest] : Helikon, 2018 |
Eto: |
820-31(73)=945.11
| Tárgyszó: |
amerikai irodalom ; regény |
Egys.cím: |
And the hippos were boiled in their tanks (magyar)
| Cutter: |
K 41
| ISBN: |
978-963-479-192-8
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
181 p.
| UKazon: |
201824182
| Kivonat: |
Az amerikai irodalomtörténet az 1950-es évek második felét tartja számon úgy, mint a beatirodalom nagy korszakának kezdetét, hiszen ekkoriban jelentek meg ennek az új irányzatnak az alapművei: Kerouac Úton (1957), Burroughs Meztelen ebéd (1959) és Allen Ginsberg Üvöltés (1956) című könyvei. Azonban
[>>>]
Az amerikai irodalomtörténet az 1950-es évek második felét tartja számon úgy, mint a beatirodalom nagy korszakának kezdetét, hiszen ekkoriban jelentek meg ennek az új irányzatnak az alapművei: Kerouac Úton (1957), Burroughs Meztelen ebéd (1959) és Allen Ginsberg Üvöltés (1956) című könyvei. Azonban az „üvöltő nemzedék első könyve, a beatirodalom valódi nyitánya a Kerouac és Burroughs által 1945-ben közösen írt És megfőttek a vízilovak című regény volt. A cselekmény egy megtörtént gyilkosság anatómiáját tárja föl. Két valódi hőse Lucien Carr (a regényben Phillip Tourian) és David Kammerer (a regényben Ramsay Allen vagy Al) 1936-ban ismerkedtek meg, amikor Lucien 14, David pedig 25 éves volt. Intim kapcsolatuk 1944-ben New York-ban vett tragikus fordulatot. Lucien és David kettesben sétáltak a melegek találkahelyén, a Riverside Parkban, ittak és veszekedtek, majd dulakodásra került sor, végül Lucien többször mellkason szúrta idősebb partnerét; kövekkel nehezített testét a Hudson folyóba lökte. A gyilkosság után a fiatalember fölkereste barátait, Kerouacot és Burroughs-t, elmesélte nekik a történteket, majd másnap föladta magát az ügyészségen. A gyilkosság nagy port kavart, heteken át vezető hír volt a New York-i sajtóban, és persze sokkolta a tettes íróbarátait. Kerouac és Burroughs ekkor írták meg a gyilkosság történetét, így született meg ez a regény. Az ügy nagy hullámokat vetett, és kialakult az a vélekedés, hogy David, az éltesebb homoszexuális egyre önzőbben és durvábban zaklatta fiatalabb partnerét, ártatlan heteroszexuális áldozatát, akinek nem maradt más lehetősége, mint gyilkossággal megvédeni a becsületét. Ez a gondolat képezte Lucien Carr bíróság előtti védekezésének alapját is, ez állította mellé a nyilvánosságot is. Vagyis a regény nem pusztán egy megtörtént bűnesetet dolgoz föl, de íróik maguk is érintettek az ügyben, maguk is szerepelnek a műben, ha más néven is. A sztorit úgy emlegeti az amerikai irodalomtörténet, mint azt a gyilkosságot, amely megteremtette a beatnemzedéket és –irodalmat; Lucien Carr szellemi és szexuális életereje csapott vissza, épp az, amit David Kammerer nevelt föl benne. Vagyis az idősebb férfi „alkotta meg Lucient, majd tönkre is tette. A regényt jellemző szellemi hatások sorában Baudelaire, André Gide, Verlaine és Rimbaud ihletése is kimutatható, amit betetőz az őrület pillanata: a gyilkosság. A történet végül is egy mentorinak is nevezhető kapcsolat kisiklását beszéli el, ahol Kammerer halála éppen nem a történet lezárása, hanem az esetről való gondolkodás folyamatának kezdete. Annak a gondolatnak a megjelenítése, hogy ha az ember örvénybe zuhan, majdnem mindegy, hogy az pokoli vagy mennybeli. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|