A magyarországi képregény történetének két korszakát mutatta be az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség 2018. májusa és júliusa között rendezett, Kép-regény-történet. A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon című kiállítása. A két időszak az irodalommal szoros kapcsolatot
[>>>]
A magyarországi képregény történetének két korszakát mutatta be az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség 2018. májusa és júliusa között rendezett, Kép-regény-történet. A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon című kiállítása. A két időszak az irodalommal szoros kapcsolatot ápoló adaptációs képregények ideje, 1957 és 1975 között, valamint a jelen, amikor már önkifejezésként és önálló megnyilatkozásként tekintenek ezen művészeti ágra. Ezen kiállítás magyar és angol nyelvű katalógusa jelenik most meg, Szép Eszter szerkesztésében. A kiadvány kitekint azonban a magyarországi képregény kezdeteire és az adaptációs képregényhagyomány tovább élésére is. Megtekinthetjük a Borsszem Jankó, a Mátyás diák és Az Üstökös című élclapok verses képaláírásos történeteit, az annak idején irodalmi körökben vitákat is kiváltó, 1957-es Csinszka-képregényt, Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő Winnetouját, amely az első hosszabb magyar képregény volt, mely következetesen használta a szóbuborékokat, a szintén általuk készített Szigeti veszedelem-feldolgozást 1966-ból, a Fazekas Attila által rajzolt, 1989-es Esőisten siratja Mexikót, vagy éppen Korcsmáros Pál méltán népszerű Rejtő-adaptációit. A második részben pedig olyan kortárs képregényalkotók munkáit nézhetjük meg, mint Csepella Olivér, Dudás Győző, Felvidéki Miklós, Gróf Balázs, Hegedűs Márton, Lakatos István, Oravecz Gergely, Sárdi Katalin vagy Vidák Zsolt. A kiadványt a felhasznált irodalom listája zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]