Új történelmi regényfolyamba kezdett Nemere István, melyben a Szent Korona viszontagságos történetét fogja feldolgozni, a fellelhető források alapján. Az első kötet (melynek címlapján egyébként Rauscher Lajos 1880-as színezett litográfiája szerepel) a kezdetektől Mohácsig tartó időszakot íveli át,
[>>>]
Új történelmi regényfolyamba kezdett Nemere István, melyben a Szent Korona viszontagságos történetét fogja feldolgozni, a fellelhető források alapján. Az első kötet (melynek címlapján egyébként Rauscher Lajos 1880-as színezett litográfiája szerepel) a kezdetektől Mohácsig tartó időszakot íveli át, s kisebb-nagyobb ugrásokkal azon időszakokra összpontosít, mikor valami fontos történt a koronával, illetve a koronázási ékszerekkel. Így a regény megörökíti a királykoronázások történetét, de persze azt is, amikor a korona egy időre elveszett, elrabolták, zálogba csapták vagy kiváltották. A cselekmény fonalát a szerző – a Hartvik-legendára alapozva - ott veszi fel, hogy II. Szilveszter pápa úgy dönt, koronát küld a magyaroknak, hogy azzal koronázzák meg Geyza fejedelem fiát, Istvánt, s így ő legyen a magyarok első királya. A szerző egyébként elegánsan megkerüli azt a vitatott kérdést, hogy vajon ez pontosan melyik korona is lehetett (a mai Szent Korona, vagy esetleg egy másik), ám bemutatja a korona útját magyar földre, és persze az első királykoronázást Esztergomban, 1001. január elsején. Aztán ugrunk egyet az időben, 1038-ba, István halálának évébe, mikor unokaöccse, Orseolo Péter fejére helyezik a koronát, majd a híres-nevezetes várkonyi találkozóhoz (1059), amikor a legenda szerint az intés hatására Béla herceg a kardot választotta (ebben a jelenetben egyébként a szerző már a Szent Koronát írja le, holott a mai kutatások tükrében azt később visszaküldték Rómába, s a két külön részből összeállított Szent Korona mai alakját III. Béla idején nyerhette el). Aztán ezt követik a korona történetének újabb és újabb fontos epizódjai: 1105 (Kálmán dalmáciai hadjáratának éve, mikor fiát, Istvánt is megkoronázta), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1307 (amikor is a korona elveszett), 1439-40 (Albert király halálának éve, melyet követően a koronát Kottanner Jánosné ellopta), 1464 (mikor Mátyásnak sikerült azt kiváltania Frigyestől), 1490 (Mátyás halála és II. Ulászló királlyá választása), végül 1526 (a mohácsi csata éve). A regénynek hamarosan folytatása is lesz, mely tovább meséli a Szent Korona izgalmakkal teli sorsát. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]