I. Béla királyunk uralkodása alatt (1060-63) játszódik az újságíró szerző első - történelmi - regénye. A cselekmény középpontjában az 1046-os felkelés, pogánylázadás vezetőjének, Vata törzsfőnek a fia, János áll. 1061-ben tartották a székesfehérvári országgyűlést, amelyet az új király saját hatalma
[>>>]
I. Béla királyunk uralkodása alatt (1060-63) játszódik az újságíró szerző első - történelmi - regénye. A cselekmény középpontjában az 1046-os felkelés, pogánylázadás vezetőjének, Vata törzsfőnek a fia, János áll. 1061-ben tartották a székesfehérvári országgyűlést, amelyet az új király saját hatalma és a kereszténység megszilárdítása érdekében hívott össze. A koronázóváros melletti réteken tartott gyűlésre megyénként két-két főt vártak, ám azon többen jelentek meg, köztük János vezetésével azok, akik nem akarták a király akaratát követni. A lázadók a keresztény papok megölését és az ősi hagyományok visszaállítását követelték, és mivel az erőszaktól sem riadtak vissza, így az országnagyok a városba menekültek. A király három nap gondolkodási időt kért a lázadóktól. Miközben azok követeléseik teljesülését várták, Béla összehívatta a környékbeli vármegyei seregeket, és végül a lázadókat szétverték, többségüket pedig lemészárolták (Vata fia, Jánossal együtt). Ezt a történelmi eseményt és annak előzményeit mutatja be a regény, a meglehetősen hiányos forrásokat az írói képzelet által kipótolva, a történeteket egy az országba 1060-ban érkező hispániai születésű fiatal szerzetes, jogtudós és tolmács, a pogányok országába is ellátogató Adelardó szemszögéből bemutatva. A regény cselekménye 1063 szeptemberéig, a király váratlan haláláig tart. A kötetet a fontosabb történelmi személyek és fogalmak bemutatása zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]