Habsburg József Antal főherceg (1776-1847), vagyis József nádor (a tisztséget 1796-tól haláláig töltötte be) személye megkerülhetetlen a 19. század első fele magyar történelmének tanulmányozásában. Nem véletlen, hogy "a legmagyarabb Habsburg"-nak szobra is van Budapesten a róla elnevezett, nemrég
[>>>]
Habsburg József Antal főherceg (1776-1847), vagyis József nádor (a tisztséget 1796-tól haláláig töltötte be) személye megkerülhetetlen a 19. század első fele magyar történelmének tanulmányozásában. Nem véletlen, hogy "a legmagyarabb Habsburg"-nak szobra is van Budapesten a róla elnevezett, nemrég felújított téren. Kiemelkedő szerepe volt ugyanis Pest-Buda korabeli fejlődésében, részben nevéhez köthető egyebek mellett a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Ludovika Akadémia építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, jó kapcsolatot ápolt Széchenyivel, Kossuthtal és Wesselényivel, de ő volt az, aki az 1838-as pesti árvíz idején a mentési munkálatokat is irányította. Azt azonban kevesen tudják, hogy első felesége kezdeményezésére került bele a magyar zászlóba a zöld szín. Alexandra Pavlovna Romanovról (1783-1801) van szó, aki I. Pál orosz cár lányából lett a nádor felesége, és hirtelen annyira népszerű lett nálunk, hogy a "magyarok királynéja"-ként is emlegették. Annak ellenére szerették meg őt a magyarok, hogy megtartotta a pravoszláv hitét, mellette azonban megkedvelte a magyar zenét és táncokat, s ő szervezte meg Beethoven 1800. évi budai koncertjét is. Eredetileg egyébként a fiatal svéd király, Gusztáv Adolf feleségének szánták, ám végül ez a frigy nem jött létre (egyébként amiatt, mert a kiszemelt férj elutasította, hogy Alexandra megtartsa ortodox vallását), így 1799-ben a Habsburg főherceg felesége lett. Bár kapcsolatuk dinasztikus házasságként indult, hamar egymásba szerettek, ám nem adatott meg nekik sok idő együtt. Leánygyermeke születése után nemsokkal ő is elhalálozott. József nádor fiatal felesége kedvenc kirándulóhelyén, Ürömben emelt neki ortodox sírkápolnát, amely ma is áll. És ezt követően tizenhárom évig nem házasodott meg újra. A nádorné emléke az utóbbi kétszáz évben, főleg a kommunizmus éveiben elhalványult, s sírhelye is kis híján az enyészeté lett. A sírkápolna felújításában és Alexandra 2004-es újratemetésében egyaránt fontos szerepe volt annak a Seremetyeff-Papp János nyugalmazott vegyészmérnöknek és restaurátornak, aki egyébként maga is rokoni kapcsolatban áll a Romanovokkal (a szerző egyébként Kőbányán lakik). Most megjelenő, több évtizedes kutatásait összegző kötete Alexandra rövid, ám mozgalmas életét mutatja be, az előzményektől (nagyanyja, Nagy Katalin cárnő hatalomra kerülésétől) az első lánykérésen, a szentpétervári esküvőn, Magyarországra érkezésén és az azt övező ünnepségeken, bécsi megpróbáltatásain és halálán át utóéletéig. A harmadik fejezet az ürömi sírkápolna viszontagságot két évtizedét mutatja be. A sok-sok illusztrációval kísért, bibliográfiával záródó kötet függelékében helyet kapott Kim Nyikoláj atya tanulmánya a magyarországi orosz egyházi misszió, valamint az ürömi ortodox templom és papsága történetéről. Az érdekes kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]