A múltkutató újságíró, író gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyve közreadásával azt szeretné elérni, hogy a mai olvasó emberközeli képet kapjon az I. világháború magyar katonahőseiről. Ahogyan az előszóban fogalmaz: „A magyar katona – kezében fegyverrel, ajkán imával – indult a harctérre. Ezt   [>>>]

A múltkutató újságíró, író gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyve közreadásával azt szeretné elérni, hogy a mai olvasó emberközeli képet kapjon az I. világháború magyar katonahőseiről. Ahogyan az előszóban fogalmaz: „A magyar katona – kezében fegyverrel, ajkán imával – indult a harctérre. Ezt a fajta kemény, ám érző szívű férfialakot szemlélteti kétszáznál is több történettel, hiteles epizóddal és portrécikkel. Hogy ezt megtehesse, áttekintette a korszak sajtóját (Érdekes Újság, Kincses Újság, Tolnai Világlapja stb.), valamint a nagy háború történeteit, anekdotáit, epizódjait földolgozó, hősei előtt tisztelgő képes kiadványokat, albumokat (mint például A magyar nemzet aranykönyve, 1921; A nagy háború anekdotái, 1936; Vitézek albuma, 1936). Zetényi Csukás Ferenc a toborzástól, az önkéntesek jelentkezésétől fogva idézi föl mozaikosan a világháború eseményeit, kezdve azzal a fiatalemberrel, aki tiszteletlenül, zsebre dugott kézzel állt a sorozó bizottság előtt, megpróbálva elrejteni a cséplőgép által csonkolt ujjait, vagy azzal a fiúval, aki a siketségét próbálta leplezni, csak nehogy alkalmatlannak minősítsék (Önkéntes hősök; A süket újonc). Fölidézi a világháború első magyar puskalövésének történetét, amelyet Pedretti Márton őrnagy adott le a szerbiai front első napján, a Száván átvezető hídnál. Szól az ellenséges tüzérséget lóháton megrohamozó huszárok önfeláldozásáról; megemlékezik a gyalogosok, hegyivadászok, tüzérek, haditengerészek, sőt, a repülősök hősies helytállásának epizódjairól, halált megvető bátorságáról és gyakori lovagiasságáról. A harctéri történetek közé rövid életrajzi cikkek illeszkednek, ilyen műfajban szól Szügyi Zoltánról, aki a Kárpátokban 12 katonával tartóztatta föl a sokszoros túlerőben levő ellenséget, vagy Szanyi János őrmester hőstettéről a keleti fronton. Külön fejezeteket kaptak a névtelen hősök mellett az ismertebbek, így a tengerész Horthy Miklós, Habsburg Lotharingiai József Ágost főherceg, Hefty Frigyes repülős tiszt. Ugyanígy megemlékezik arról a cigány honvédról, aki hadikórházba kerülve feküdt életében először ágyban. A novellisztikus kerekségű történeteket és portrécikkeket a régi kiadványokból átvett színes és fekete fehér képek sokasága szemlélteti. Az olvasmányos, izgalmas és tanulságos történeteket fölvonultató kiadvány iskolai könyvtárakban is helyet kaphat. [<<<]