A szerző az 1970-es évektől kezdődően rendszeresen beutazta Kelet- és Közép-Európa szocialista országait, és módszeresen figyelemmel kísérte ezeknek az országoknak a sajtóját. Így alakult ki benne egy sajátos összkép a Józef Pilsudski által „intermariumnak nevezett térségről, a Balti-, a Fekete- és   [>>>]

A szerző az 1970-es évektől kezdődően rendszeresen beutazta Kelet- és Közép-Európa szocialista országait, és módszeresen figyelemmel kísérte ezeknek az országoknak a sajtóját. Így alakult ki benne egy sajátos összkép a Józef Pilsudski által „intermariumnak nevezett térségről, a Balti-, a Fekete- és az Adriai tenger határolta, a Baltikumtól Dalmáciáig terjedő régióról. E könyvében a Romániában tett utazásairól számol be, illetve mindazon olvasmányairól, amelyek Románia történelmének, a román politika fordulatainak megértéséhez segítették hozzá. Kaplan végigtekint a román históriát meghatározó személyiségek során Öreg Mircea fejedelemtől (1355-1418), vagy a Dracula néven elhíresült Vlad Tepeş vajdától (1431-1476) Vitéz Mihályig (1558-1601), illetve a kommunista diktátorig, Nicolae Ceauşescuig, majd utódjáig, Ion Iliescuig. A fejedelmek, királyok, állami és pártvezetők (mint Antonescu marsall, Iuliu Maniu vagy Gheorghe Gheorghu-Dej) mellett kiemelkedő román értelmiségiek (Mircea Eliade, Emil Cioran) gondolkodásmódját, világfölfogását ismerteti, ama nézeteiket, amelyek éppenséggel Románia geopolitikai, hatalmi helyzetére vonatkoztak. Ezek a nézetek pedig igen izgalmasak, hiszen Románia éppen Kelet és Nyugat határán fekszik, pontosabban e határ metszi ketté Romániát, amelynek politikáját mindig a köztesség, az ingadozás, az átállás jellemezte. Robert J. Kaplan történelmi, politika- és diplomáciatörténeti, valamint geopolitikai stúdiumainak tanulságai mellett módszeresen fölidézi utazásainak személyes tapasztalatait is, például Bukarest változásáról, ahogyan a 80-as évek szocialistának maszkírozott, kopott rendjéből az ezredforduló után átlépett a csillogó balkániság rendetlenségébe. Fölidézi találkozásait érdekes emberekkel, például a diktátor Ceauşescu unokaöccsével vagy Ion Iliescu államfővel, román értelmiségiekkel. A találkozásokból, eszmecserékből levont következtetése szerint a románok is vágynak a Nyugat felé, de történelmük és geopolitikai helyzetük fogva tartja őket köztes állapotukban, jellegzetes kelet-európai, bizánci fölfogásukban. Az archív fotókkal szemléltetett kötet, amelynek műfaja is köztes (átmenet a történelmi értekezés és a riport között), Kelet és Nyugat, múlt és jövő szembesítésével rajzol karakteres képet a románság önképéről, gondolkodásáról, törekvéseiről. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]