Umemura Yuko, az ELTE BTK japán tanszékének az adjunktusa még 2004-ben az ELTE BTK történelem szakán védte meg doktori értekezését, melynek témája a japán-magyar kapcsolatok 19-20. századi története, ezen belül pedig elsősorban Imaoka Dzsúicsiró (1888-1973), az első Magyarországon híressé vált   [>>>]

Umemura Yuko, az ELTE BTK japán tanszékének az adjunktusa még 2004-ben az ELTE BTK történelem szakán védte meg doktori értekezését, melynek témája a japán-magyar kapcsolatok 19-20. századi története, ezen belül pedig elsősorban Imaoka Dzsúicsiró (1888-1973), az első Magyarországon híressé vált japán személy tevékenysége volt. Most megjelenő kötetében ehhez a témakörhöz tér vissza, tovább gazdagítva, árnyalva azt. Az időrendi sorrendben felépített anyag első fejezete a magyarok első - közvetett és közvetlen - megjelenéséről szól Japánban: itt olvashatunk Benyovszky életművének japán vonatkozásairól, a Magyarországról alkotott képről a tizenkilencedik századi Japánban, Kossuth irodalmi ábrázolásáról Sira Sibó 1880-ban publikált regényében, illetve Tornai Gyuláról, aki megfesthette Ókuma Sigenobu (1838-1922) japán miniszterelnök portréját. A folytatásban arról olvashatunk, hogy a japán kultúra és az első japán látogatók mikor és miként jelentek meg hazánkban: itt esik szó például a japán vándortrupp, a Sárkány Társulat magyarországi fellépéséről 1868-ban, magyar szerzők első japán témájú köteteiről, külön kiemelve gróf Vay Péter műveit). A kötet további részében mutatja be a szerző azt, hogy a két háború közötti, majd a második világháború alatti időszakban milyen kép élt egymásról a két nemzet esetében, valamint hogy az 1956-os forradalom miként jelenik meg a japán dokumentumírásban és művészetben. A kötet végén találjuk az összegzést, egy részletet Siba Siró regényéből, a jegyzeteket, az irodalomjegyzéket, a mutatót és a japán nyelvű összefoglalót. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]