Négy évtizednyi munkássága elismeréseként, nemrég választották a Magyar Művészeti Akadémia tagjává az ismert mesemondó előadóművészt, a bukovinai székely származású Kóka Rozáliát. Méltán népszerű mesekönyvei után, az Ünnepi Könyvhétre ezúttal memoárral jelentkezik. Bemutatja a vajdasági Bajmokot,   [>>>]

Négy évtizednyi munkássága elismeréseként, nemrég választották a Magyar Művészeti Akadémia tagjává az ismert mesemondó előadóművészt, a bukovinai székely származású Kóka Rozáliát. Méltán népszerű mesekönyvei után, az Ünnepi Könyvhétre ezúttal memoárral jelentkezik. Bemutatja a vajdasági Bajmokot, ahol 1943-ban megszületett, ám amelyről gyermekkori emléke már nem maradhatott fenn, mivel családjának 1944 októberében, a Vörös Hadsereg előrenyomulása és a szerbek bevonulása miatt menekülnie kellett. Megismerhetjük édesapját, Kóka István asztalosmestert, édesanyját, Gyurcsik Mária varrónőt, akik bukovinai falujukból 1941 májusában a Bácskába, Bajmokra települtek, s azt, hogy 1945 márciusában miként találtak új otthont a Völgységben, egy kis, ezerlelkes, németek lakta faluban, Felsőnánán. A szerző ír az általános iskolai, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban folytatott tanulmányairól, a gyerekkorától meghatározó hatású színjátszásról, és arról, hogy miként kezdett, egészen kicsi korától érdeklődni a csak hallomásból ismert Bukovina, egykor ott élt székely ősei népi kultúrája iránt. Ír a kaposvári tanítóképzőről, 1962-es Érdre költözéséről, házasságáról, gyermekei születéséről és a szomszédos Tárnokon, majd Érden végzett tanítói munkájáról. Bemutatja 1968-as néprajzi gyűjtőmunkáját, azt, hogyan vette szárnyai alá Domokos Péter Pál történész, etnográfus, a moldvai csángók kutatója, és arról is ír, hogyan jutott el 1970 nyarán végre elsőként Bukovinába. Ismerteti az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör 1971-es megalapításának történetét és első fellépésüket, a hetvenes-nyolcvanas évek történéseit, saját kultúraszervezői tevékenységét, a Kisdobos című gyermeklap újságírójaként, majd a rendszerváltást követően a Magyar Művelődési Intézetben népzenei főelőadóként végzett munkáját, vagy éppen a Vass Lajos Népzenei Szövetség tevékenységét. A szöveget meg-megszakítják az egy-egy adott témához kapcsolódó székely népmesék. A kötet második felében a szerző válogatást közöl a folkMAGazinban megjelent írásaiból, valamint a bukovinai székelyek történetével kapcsolatos dokumentumokból, továbbá helyet kapott egy fekete-fehér fotómelléklet is, mely nemcsak saját és családja életét mutatja be, hanem felidézi a bukovinai székelyek történetét is. A kötetet szómagyarázat és irodalomjegyzék zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]