magyar irodalom, novellák ; novellák, magyar irodalom ; magyar novellák ; magyar irodalom, elbeszélések ; elbeszélések, magyar irodalom ; magyar elbeszélések
történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
Első novelláskötetével jelentkezik Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Mint azt az előszóban elárulja, az egész a szerző anyjának halálával kezdődött. Fiával épp a hagyatékot rendezgették, amikor kiesett anyai nagyapja fiatalkori fényképe, melyen a testvéreivel volt látható, és
[>>>]
Első novelláskötetével jelentkezik Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Mint azt az előszóban elárulja, az egész a szerző anyjának halálával kezdődött. Fiával épp a hagyatékot rendezgették, amikor kiesett anyai nagyapja fiatalkori fényképe, melyen a testvéreivel volt látható, és tartozott hozzá egy kézírásos versrészlet is. Abban a pillanatban összeállt a fejében egy történet a nagyapjáról, akit valójában nem is ismert (a születése után egy hónappal elütötte egy autóbusz). Miután leírta a történetet, egyre inkább az apja alakja körül forogtak a gondolatai – aki kereken húsz évvel ezelőtt halt meg, és már unokája megszületését sem érhette meg. Úgy döntött, az apjával kapcsolatos emlékeit is írásos formába önti. Ezáltal ugyanis úgy érezte, mintha ott lenne újra és példájával segítene neki. Így születtek meg az Apa-történetek, melyeknek egy része nyomtatásban is megjelent az Előretolt Helyőrség és a Magyar Kultúra 2021-es és 2022-es számaiban, valamint a Trianoni történetek (Szabadka, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021) című családtörténeti könyvében, egy részét pedig közösségi oldalán tette közzé. A most megjelenő kötet első írása a nagyapát mutatja be, és ezt követik az apjával kapcsolatos, valamint a saját gyermek- és fiatalkorát bemutató rövid történetek, ám azok sok esetben a jelenig érnek. Természetesen más családtagok és barátok is felbukkannak. Így ír az édesanyjáról (és sokáig titkolt szeretőjéről), anyja nővéréről, Ili mamáról, de iskolai jó barátnőjéről, Barbiról is. Megtudhatjuk, hogy apja 56 után hogyan került fel a kis faluból a fővárosba. Hogyan vett neki egy nyuszit, amelytől azonban rövid idő alatt meg kellett válniuk. Olvashatunk Juli babáról, akit négyéves születésnapjára kapott, és még aznap sikerült elhagynia a hetes buszon. Arról, hogy cserével hogyan szereztek új lakást 1988-ban. Első színes tévéjükről, amit apja kéz alatt vett egy szovjet laktanyában. Első bevásárló körútjukról Bécsben, melynek során egy akkoriban – Magyarországon legalábbis – újdonságnak számító vízforralót és walkmant vittek haza. 1989-ről, amikor apja „csoportos létszámleépítés révén elvesztette az állását, ő pedig az egyetemi felvételire készült. Hogy az édesapja mit kért a negyvenedik születésnapjára. De arról is, hogy apja a rendszerváltás környékén hogyan élte újra fiatalkorát, így többek között Elvis iránti rajongását. A szöveget néhány fekete-fehér fotó kíséri. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]