Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc főbb eseményei mindenki számára ismertek. Berg Juditnak tehát nem volt könnyű dolga, hogy eredeti módon nyúljon a témához. Úgy oldotta meg, hogy 1848 hőseit, Petőfit, a márciusi ifjakat, a kor nagyjait Szendrey Júliáig bezárólag, leszállítsa a   [>>>]

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc főbb eseményei mindenki számára ismertek. Berg Juditnak tehát nem volt könnyű dolga, hogy eredeti módon nyúljon a témához. Úgy oldotta meg, hogy 1848 hőseit, Petőfit, a márciusi ifjakat, a kor nagyjait Szendrey Júliáig bezárólag, leszállítsa a szobortalapzatról, és hús-vér emberi mivoltukban mutassa meg őket. A két idősík történetszálait az időkapu köti össze, amely egy vén budai platánfa gyökerei között nyílik a múltra. Tempi Borbála, a budavári Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium büfése a titkos átjáró titkának tudója, aki tanítás után vagy a tanórák alatt átrándul az 1840-es évekbe, hogy onnét, pontosabban a budai Arany Bárány vendéglőből hozzon finomságokat az iskolai büfébe. Mivel éppen elfogyott az omlósra sült oldalas, Bori néni átöltözik a tabáni rác asszonyok viseletébe, és rövidesen elérkezik a hajdani pest-budai vendéglők világába. Útközben figyelmetlenül lép egy fogat elé, a kocsis alig tudja visszarántani a lovait, el ne üsse a figyelmetlen asszonyt. Tempi Borbála megérkezik a fogadóba, ahol egy polcon hányódó füzetet talál, amelyen ez áll: Petőfi Sándor versei. Kiderül, hogy a költő elveszítette a kéziratát, mert egy figyelmetlen asszony a konflis elé lépett, és a hirtelen fékezéstől a füzet kiesett az utas zsebéből. Egy becsületes megtaláló itt, a vendéglőben adta le a talált füzetet. Tempi Borbála kötelességének érzi, hogy visszajuttassa a kéziratot a költőnek. Ezért fölfedi az időkapu titkát a gimnazista Szabados Julinak, őt kéri meg, menjen vissza a múltba, keresse meg, adja vissza a költőnek a kéziratát. Így kezdődik Berg Judit regényének bonyodalma, amely az időutazás fantasztikus történetszálán kívül minden motívumában történetileg hiteles. A szereplők is azok: a költő és hitvese, Visegrádi Antal ügyvéd, az Egressy család több tagja, vagy a koltói kastély ura, gróf Teleki Sándor. Alakjuk mögül fölsejlik a reformkor utolsó periódusa, a forradalom lázas korszaka. Berg Judit az embert mutatja meg Petőfiben, a lobbanékony természetű, radikális nézeteket valló forradalmárt, egyben utal arra is, hogy a jövő szempontjából hasznosabbak voltak a mérsékelt gondolkodású politikusok, mint gróf Batthyány Lajos vagy Széchenyi István. Az olvasmányos regény egyben az 1840-es évek pest-budai útirajza is, amelyben föltűnik a város minden nevezetes épülete és sok-sok lakója. Szabados Juli itt bekerül az akkori város forgatagába, sőt még egy bűnügy fölgöngyölítésébe is. Berg Judit egyszerre érdekesen és hitelesen jeleníti meg e jeles történelmi korszakot és meghatározó alakjait a fiatal olvasók számára. " [<<<]