A régész és néprajzkutató szerzőpáros tanulmánykötete a tájtörténet példáit mutatja be, egy konkrét tájegység: a Dél-Dunántúl kapcsán. K. Németh András és Máté Gábor több mint egy évtizede végez közös terepbejárásokat, és munkájuk kifejezett célja a tájban megfigyelt jelenségek régészeti és
[>>>]
A régész és néprajzkutató szerzőpáros tanulmánykötete a tájtörténet példáit mutatja be, egy konkrét tájegység: a Dél-Dunántúl kapcsán. K. Németh András és Máté Gábor több mint egy évtizede végez közös terepbejárásokat, és munkájuk kifejezett célja a tájban megfigyelt jelenségek régészeti és néprajzi szempontú bemutatása, értékelése, és tudományos összefüggésükben való elhelyezése. A tanulmányok az elmúlt évtizedben születettek, és nagy részük folyóiratokban vagy tanulmánykötetekben jelent meg (egyik angol nyelven), két írás azonban most olvasható először nyomtatásban. Olyan témákat tárgyalnak, mint a pusztafalvak tájtörténeti kutatása a Kapos menti Enyőd példáján, Tolna megye középkori útjainak régészeti kutatása, a helyi úthálózat néprajzi és településtörténeti kutatása, a dél-dunántúli puszta tájrekonstrukciói (a 18. századi határperek iratai alapján), középkori eredetű malmok és malomhelyek folytonossága a Kapos és a Völgységi-patak vízgyűjtőjében, a Barátok tava nevének eredete, a Mecsek középkori és kora újkori gazdálkodásának tájtörténeti emlékei, valamint a tamási Likas-hegy és más löszbe vájt búvóhelyek Külső-Somogyban és környékén. A kötetet irodalomjegyzék, valamint a tanulmányok eredeti megjelenési adatai zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
