A skót írónő Évszak-kvartett sorozatának második kötetét vehetjük kézbe: az Ősz után Ali Smith a Télnek szentelte mondanivalóját. A könyv a tematikus szinten többszörösen is játszik a tél motívumával. A történet eleve télen játszódik, egy cornwalli házban négy közeli rokon (valójában csak három)   [>>>]

A skót írónő Évszak-kvartett sorozatának második kötetét vehetjük kézbe: az Ősz után Ali Smith a Télnek szentelte mondanivalóját. A könyv a tematikus szinten többszörösen is játszik a tél motívumával. A történet eleve télen játszódik, egy cornwalli házban négy közeli rokon (valójában csak három) együtt tölti a karácsonyt. Sophia meghívja magához fiát és annak barátnőjét, valamint nővérét, Irist. A szenteste során azonban olyan évtizedekig elhallgatott sérelmek kerülnek felszínre, melyek váratlanul heves reakciókat váltanak ki a szereplőkből. Smith – ahogy a korábbi kötetben – most is kreatívan aknázza ki az antik mítoszok és az antik irodalmi hagyomány nyújtotta lehetőségeket: szereplői beszélő neveket viselnek, Sophia a bölcsesség, a karrierista és mindig józan nő, míg Iris a csapongó szivárvány, aki egyszer feltűnik, majd elillan. Nem véletlen, hogy Iris egy állandóan lázadó, a családjától korán elszakadó lány (az elbeszélés szintjén már Sophiához hasonlóan egy idős nő), aki beáll környezetvédelmi aktivistának. A történet és a motívumok tovább bonyolódnak: Sophia fia, Art („Művészet) egy környezetjáró blogot vezet (Art in Nature), a természetről ír, de próbál a politikával, környezetvédelemmel nem foglalkozni, így egy teljesen ellentétes attitűdöt képvisel, mint Iris. A cselekvő környezetvédelem helyett a kontemplatív létmód megtestesítője, aki, mivel nem szeretne anyjához egyedül megérkezni, felbérli Lux-ot („Fény), akivel egy buszmegállóban fut össze, hogy kísérje el barátnőjeként. A tél mint a legsötétebb hónap, a karácsony mint a téli napforduló ideje, a legsötétebb nap. A Brexit utáni Anglia életében, valamint a szűkebb családi körben is a sötétség a meghatározó, amit ideje eloszlatni, ha szükséges, a rég behegedt sebek feltépése által; a véletlen vagy a sors úgy hozza, hogy a fény Lux személyében érkezik meg, ám ez a fény először bántó és sértő, csak a lehetőséget teremti meg, hogy a napvilágra került traumákat orvosolni lehessen. Az érzékeny, a finom árnyalatokra is nagy hangsúlyt fektető regény szépen folytatja az Őszt, aki szerette Smith korábbi írásait, a Télben sem fog csalódni. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]