Az Utolsó utca, utolsó ház családregény, amelynek írója, Csák Helga ezzel a kötetével mutatkozik be az olvasók előtt. A történet a vérszilvafákkal szegélyezett, Szentjakab nevű faluban játszódik. A tizenkét éves Ében Laura szülei különös kapcsolatának tükrében meséli el életének történetét,   [>>>]

Az Utolsó utca, utolsó ház családregény, amelynek írója, Csák Helga ezzel a kötetével mutatkozik be az olvasók előtt. A történet a vérszilvafákkal szegélyezett, Szentjakab nevű faluban játszódik. A tizenkét éves Ében Laura szülei különös kapcsolatának tükrében meséli el életének történetét, miközben örömök és bánatok krónikáján keresztül megelevenedik a kicsiny falu lakóinak hétköznapi élete. A mesélő életre kelti édesanyjának, Borvári Szilviának és férjének, Ében Jánosnak az alakját. A szülők szerelmi (!?) házassága különböző hőfokon égett és a hétköznapokban ennek megfelelően zajlott. Szilvia kezdetben szerelmet érzett férje iránt, aki azonban érzelemmenetesen kezelte ezt a kapcsolatot, elrejtette felesége iránti vonzalmát, talán mert attól félt, hogy a gyönyörű asszonyt elszereti tőle valaki. Három gyermeket neveltek, két kislányt és egy fiút, és János, aki az evésben és a földi javak megszerzésében mérte a világot, úgy érezte, mindent megad ahhoz, hogy teljes legyen családja boldogsága. Felesége azonban megbetegedett és hamarosan meghalt. A férfi ezután még inkább magába zárja érzelmeit, majd új asszonyt hoz a házhoz, Bogár Violát, akinek a családban betöltendő szerepe mindaddig kérdéses a gyerekek előtt, amíg az apjuk feleségül nem veszi a fiatal nőt. Miután János kiteszi a lábát a házból, az új asszonyka vizes kötéllel megveri a szerinte neveletlen gyerekeket, akik nem győzik leplezni sebeiket az iskolában. Egy napon azonban Violát az esti sötétben valaki úgy elagyabugyálja, hogy az összetört csontú asszony nem tér magához. Az orvos, Ódor Flórián próbálja lábra állítani, majd a házvezetőnő, Valéria gondos ápolásának köszönhetően Viola erőre kap, de már csak árnyéka egykori önmagának. Ódor Flórián, aki egykor szerelmes volt Szilviába, kemény szavakkal illeti Jánost, amiért az mindkét feleségével szeretettelenül bánt. Közben pedig zajlik a falucska élete, mert mellékszálon számos szereplő kapcsolódik be a család életébe. Többek között a plébános, majd a könyvtárosnő, Cila, akinek mindig Jánosra „fájt a foga, de végül kénytelen beérni a férfi fiúgyermekével, akinek mellesleg az anyja lehetne. Egy gazdag és sokszínű tabló szereplőinek életét különös fénytörésben láttatja a szerző, aki addig mesélteti egyes szám első személyű elbeszélőjét, a kiskamasz Ében Laurát, amíg az eljut a felnőttkorba, hogy itt értelmet adjon gyermekkora, felnövekedése eseményeinek. Csák Helga áradó mesélőkedvvel ír szeretetről, családról, szerelemről, bosszúról, irigységről és mindarról, ami a szereplők életének lényegét adja. Jól megírt regény, amelyet érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]