A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója arra vállalkozott, hogy monográfiájával a Kádár-kor krimiirodalmának recepcióját, ahol szükségesnek érezte, módosítsa, a bevett értelmezéseket revízió alá vegye. Török Lajos ugyanis úgy látta, hogy a rendszerváltást, majd a hazai krimi kétezres évek utáni   [>>>]

A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója arra vállalkozott, hogy monográfiájával a Kádár-kor krimiirodalmának recepcióját, ahol szükségesnek érezte, módosítsa, a bevett értelmezéseket revízió alá vegye. Török Lajos ugyanis úgy látta, hogy a rendszerváltást, majd a hazai krimi kétezres évek utáni felfutását követően a befogadás- és értelmezéstörténet meghatározó aktorai a korábbi évtizedek zsánerirodalmát igen lesajnáló módon kezelik: abban a rendszer rezonőrszerepbe kényszerült, s az ilyen irányú elvárásoknak megfelelő, a hatalom kívánságait messzemenőkig kiszolgáló médiumot látták, s ebben a fénytörésben nézték meg közelebbről az adott művek stiláris vetületét is, ha egyáltalán vették a fáradságot, hogy az egy-egy reprezentatívnak számító szerzőn és köteten túl más műveket is bevonjanak az elemzésbe. Török viszont, amennyire csak tudja, tágítja a kutatás horizontját, s e szélesre tárt perspektívába már a kevésbé ismert szerzők, valamint az ötvenes években megjelent, akkor még nem terjesztésre, csupán a karhatalmi szervek szórakoztatására és ideológiai nevelésére szánt kiadványok is beleférnek. A monográfia szerzője így egyrészt feltárja ezt a mára a feledés homályába merült korpuszt, másrészt bemutatja, hogy az államszocialista rendszer évtizedei alatt is milyen alapvető elmozdulások, hangsúlyeltolódások figyelhetők meg a műfaj írói gyakorlatában, egyáltalán arra keresi a választ irodalom- és kultúratudományos eszközökkel, hogy miért tudott a krimi műfaja másfél-két évtized alatt olyan komoly népszerűségre szert tenni. A monográfia a most csak röviden bemutatott kérdéseket és elemzési szempontokat nyolc fejezeten keresztül tárgyalja, a szerző megállapításai élénkítik a hazai diskurzust, a kötet olvasmányos módon nyúl az elemzett anyaghoz, így irodalmárok és kritikusok mellett a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számíthat. A kötet végén a Kádár-kori bűnügyi irodalom „majdnem teljes bibliográfiája kapott helyet, illetve a névmutató. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]