Harmadik, záró kötetéhez érkezett Nemere Istvánnak a Szent Koronáról szóló regénytrilógiája. Az első kötet (201915213) az Árpád kortól a mohácsi vészig beszélte el a Szent Korona viszontagságait (gondosan kerülve a Korona eredetének és származásának homályos kérdését), a második rész (201923275)
[>>>]
Harmadik, záró kötetéhez érkezett Nemere Istvánnak a Szent Koronáról szóló regénytrilógiája. Az első kötet (201915213) az Árpád kortól a mohácsi vészig beszélte el a Szent Korona viszontagságait (gondosan kerülve a Korona eredetének és származásának homályos kérdését), a második rész (201923275) pedig innentől a reformkorig folytatta a történetmesélést. A szerző ezúttal 1848-ban veszi fel a fonalat: akkor, amikor István főherceg Bécsbe távozása után, Jellasics várható támadása elől Debrecenbe szállítják a koronát, ahová a forradalmi kormány is költözött. A szerző bemutatja, hogyan is vitték át a még nem teljesen kész Lánchídon a pesti oldalra a koronázási ékszereket, majd tovább Szolnokon át Debrecenbe, ahol azt a városházán őrizték. Egy darabig, ugyanis 1849 májusában visszafoglalták Budát, s a Korona június elején visszaköltözött a Várba. De nem sokáig maradhatott ott: ismét menekíteni kellett, előbb Szegedre, majd Nagyváradra, Aradra. Még mielőtt elrejtették volna, Szemere Bertalan miniszterelnök egyszer titokban a fejére próbálta a Koronát (minderről a politikus visszaemlékezéseiben számolt be), majd néhány legközelebbi munkatársával együtt, Orsova közelében, egy füzesben, a többi koronázási jelvénnyel együtt elásták azt. „Bertalan király önkoronázását ugyanúgy bemutatja a regény, mint a rejtekhely keresését, a vasláda megtalálását 1853-ban, a koronázási ékszerek borzalmas állapotát, Budára, majd Bécsbe szállítását, s visszaküldését ismét Budára. Megtudhatjuk, miként zajlott Ferenc József, majd közel ötven évvel később IV. Károly koronázása, megismerhetjük az ékszerek sorsát az 1918-19-es forradalmak, s a Horthy-korszak idején. A szerző megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Korona újabb megpróbáltatásait, a második világháború idején, és azt, hogyan is került amerikai kézbe, s a Fort Knox nevű katonai támaszpont „A szektor 31-es fülkéjébe. Az utolsó rész az ezt követő diplomáciai egyeztetéseket, s a Szent Korona hazatérését mutatja be érzékletesen. A szerző támaszkodik a fennmaradt források szövegeire, a hiányzó részleteket saját fantáziájával kiegészítve. Mindezzel együtt érdekes, olvasmányos kötet Nemere István sorrendben 740. könyve. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]