Bár inkább filmek esetében szokás, ezúttal a könyvkiadó (Kossuth) figyelmeztet: „csakis erős idegzetű felnőtt olvasóknak ajánljuk! Az eredeti angol cím mindent megmagyaráz: „Felakasztva, szétszaggatva és felnégyelve (Hung, Drawn and Quartered), amit kegyesen A halálbüntetés története cím alatt kap   [>>>]

Bár inkább filmek esetében szokás, ezúttal a könyvkiadó (Kossuth) figyelmeztet: „csakis erős idegzetű felnőtt olvasóknak ajánljuk! Az eredeti angol cím mindent megmagyaráz: „Felakasztva, szétszaggatva és felnégyelve (Hung, Drawn and Quartered), amit kegyesen A halálbüntetés története cím alatt kap meg a magyar olvasó. Az emberi kegyetlenség és a halálnemekben gyakorolt találékonyság, sajnos tudjuk, hogy végtelen. Az így is elég terjedelmes könyv ausztrál történész szerzője, Jonathan J. Moore látványosam illusztrált művében nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, mégis összeszedi az évszázadok során alkalmazott, főleg a nyugati világra jellemző és különösen kegyetlen módszereket az ókori rómaiaktól napjainkig, az Amerikai Egyesült Államok humánusnak tartott ítéletvégrehajtási módozataiig. A Római Birodalomból származó alkotások és részletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, milyen sors várt a bűnözőkre és a nem kívánatos személyekre. „De a kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A hóhérpallos elsősorban a kontinentális Európában volt »népszerű«, míg a Brit-szigeteken inkább a bárdban bíztak. A szerző részletesen kitér a kivégzések leghatékonyabb módszereire, mint pl. Nagy-Britanniában a „hosszúejtéses akasztás, a forradalmi Franciaországban meghonosodott, de Németországban is átvett guillotine, amelyek a modern kor hajnalán születtek, és már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen a történelem néhány leginkább félresikerült, rémálomba torkolló kivégzése pont ezek használatához kötődik. Szinte hihetetlen – de fénykép tanúskodik róla –, hogy Franciaországban még 1977-ben is guillotine által végeztek ki embereket. A halálbüntetést még mindig sok helyen alkalmazzák világszerte. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet. Az ajánlott irodalommal végződő kötetben a szerző olyan kérdésekre is választ ad, minthogy milyen babonák övezték a kivégzett áldozatok testrészeit, megismertet a történelem leghíresebb vagy inkább leghírhedtebb hóhéraival, továbbá elképesztő anekdotákat idéz meg szerencsétlen kimenetelű ítéletvégrehajtásokról. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]