Az osztrák író, Martin Pollack feleségével 2003 nyarán Dél-Tirolba utazott. Nem puszta nyaralásról volt szó a Brenner-hágónál: azt a világháborús bunkert akarták megkeresni, ahol a szerző apjának holttestét ötvenhat esztendővel korábban megtalálták. Azét az apáét, aki Gerhard Bust néven született,   [>>>]

Az osztrák író, Martin Pollack feleségével 2003 nyarán Dél-Tirolba utazott. Nem puszta nyaralásról volt szó a Brenner-hágónál: azt a világháborús bunkert akarták megkeresni, ahol a szerző apjának holttestét ötvenhat esztendővel korábban megtalálták. Azét az apáét, aki Gerhard Bust néven született, 1911-ben a krajnai (ma szlovéniai) Kočejvében (Gottschee). És aki akkor már egy ideje rajta volt a háborús bűnösök listáján. Akiről - lévén, hogy halálának évében ő mindössze három éves volt - emléke sem maradt fenn, akiről hosszú ideig nem is beszéltek a családban, és akiről csak kamaszkorában tudta meg, hogy a háború alatt SS-Sturmbannführerként, a linzi Gestapo vezetőjeként vér tapad a kezéhez. Az ő életét mutatja be hazájában 2004-ben megjelent, és most magyar fordításban is olvasható könyvében. Ír családjáról, apja gyermek- és fiatalkoráról, arról, hogyan költözött a család 1912-ben Amstettenbe, és hogyan lett családja az egyre harcosabb nemzetiségvédő, militáns csoportok híve. Megtudhatjuk, miként alakult apja karrierje az SS-ben, hogyan felügyelte a münsteri zsidók deportálását, vett részt kivégzésekben, tömeggyilkosságokban a Szovjetunióban bevetett Einsatzgruppék vezetőjeként, majd vezényelték a Kaukázusba. A leghangsúlyosabban természetesen a linzi Gestapo vezetőjeként töltött időszakról ír, megemlíti a szlovákiai bevetést, és azt, hogy a legnagyobb zűrzavarban - 1945 áprilisában - hogyan kötöttek házasságot vér szerinti szülei (anyja ugyanis házasságban élt egy másik férfival, későbbi nevelőapjával, akit apja miatt hagyott el). Apja háborút követő bujkálásáról is megosztja a később kinyomozott információkat, és a rablógyilkosság részleteit is ismerteti (apját egy Rudolf G. nevű brennerbadi segédmunkás ölte meg és fosztotta ki, aki átcsempészte volna őt az osztrák-olasz határon). A szerző saját gyermekkoráról is ír, és persze azon nehézségekről, amelyek apja náci "örökségének" feldolgozásával kapcsolatosak. A szöveget archív fekete-fehér fotók kísérik. Rendkívül érdekes, tanulságos olvasmány - széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]