Mörk Leonóra élvezetes stílusban, az érzések és helyszínek lágy árnyalásával tökéletes hangulatot teremt regényében, amelynek cselekménye 1654-ben Hollandia egy távoli szigetén, Vlielandonban veszi kezdetét. Szent Iván éjjelén, a nyáresti forgatagban találkozik Aelke és Johannes. A lány már régen   [>>>]

Mörk Leonóra élvezetes stílusban, az érzések és helyszínek lágy árnyalásával tökéletes hangulatot teremt regényében, amelynek cselekménye 1654-ben Hollandia egy távoli szigetén, Vlielandonban veszi kezdetét. Szent Iván éjjelén, a nyáresti forgatagban találkozik Aelke és Johannes. A lány már régen elveszítette a szüleit, amikor a Heslinga házaspár a viharban felborult kompról a vízbe esett és mindketten a habok között lelték halálukat.*** Aelkét ezután a nagynénje nevelte fel, akit édesanyjaként szeretett a lány. Jannak szomorú sorsot szánt az élet, a fiú csecsemőkorában, egy gennyes fülgyulladás miatt elveszítette a hallását és ettől a naptól kezdve már nem tudta érzékelni milyen is lehet a csend nélküli világ. Szent Iván napján, amikor Aelke kagylókat gyűjt a tengerparton, találkozik a nála alig néhány évvel idősebb Johannessel. A fiú egész eddigi életét azzal töltötte, hogy mutogatással megpróbálja megmagyarázni az embereknek, miért nem tud beszélni, kénytelen volt tudomásul venni a gúnyt, de nagyon szerette volna, ha elfogadják őt. Amikor Aelkével találkozik, minden egyszerűvé válik, mert a tündéri szépségű lány, amikor rádöbben, hogy Jan süketnéma, lassabban kezd beszélni, hogy a fiú le tudja olvasni a szájáról a szavakat. Johannes már kijárta a festőiskolát, tehetsége vitathatatlan, a világ csodáit csodálatos hangulatú képekben festi meg. Jan elmutogatja a nevét, és Aelke megérti, hogy a Szentjánosfűből, a Sint-janskruidból ered a fiú neve, ezután már szavak nélkül is tudnak beszélgetni és a vágy egyre fokozódik bennük, majd az éjjeli mulatságban a két test, szoros ölelésben egyesül, de ezután Jan szem elől téveszti Aelkét, majd vissza kell térnie Amsterdamba. Minden tapasztalatlansága ellenére a lány nemsokára rádöbben, hogy a szerelem gyümölcsét hordja méhében. Unokatestvére, Grietje az egyetlen, aki észreveszi Aelke testén a változást. A lány azonban csak azt tudja a gyermek apjáról, hogy Jannak hívják, de a fiatal festő időközben már messze jár, mert Londonban talált magának munkát. Aelkét a szégyentől az menti meg, hogy elfogadja, Wijbrandus de Wit házassági ajánlatát és már az ő házában szüli meg kislányát, Doutzent, a gyermek azonban nemsokára meghal. A rideg, sötét ház és az anyósa barátságtalan, elutasító viselkedése megpecsételi Aelke sorsát, aki hálából kénytelen engedni ura gyakorta ágaskodó, féktelen vágyának. eközben azonban mindig Janre gondol, akinek emlékét szerelemmel őrzi a szívében. Egy napon, amikor Aelke már özvegy, újra találkozik a festővel Lírai hangoltáságú, szép történet, amelynek valós történelmi helyszínét és a kor jellemzőit hitelesen, eleven színekkel ábrázolja az író, akinek regényét érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]