Adrzej Sapkowski a Vaják-sorozattal tett szert hírnévre, most azonban egy másik szériát kezd meg ezzel a kötettel: a Huszita trilógiát. A címhez hűen a történelmi hátteret a tizenötödik századi Csehországban 1419 és 1436 között zajló huszita háború adja, amely Jan Hus, cseh reformátor pap kivégzése   [>>>]

Adrzej Sapkowski a Vaják-sorozattal tett szert hírnévre, most azonban egy másik szériát kezd meg ezzel a kötettel: a Huszita trilógiát. A címhez hűen a történelmi hátteret a tizenötödik századi Csehországban 1419 és 1436 között zajló huszita háború adja, amely Jan Hus, cseh reformátor pap kivégzése kapcsán tört ki: miután máglyán elégették a konstanzi zsinat határozata alapján, Csehországban óriási tiltakozáshullám vette kezdetét, amely oda vezetett, hogy tömegek váltak ki a katolikus egyházból, új gyülekezeteket szerveztek és közel húsz éven át képesek voltak ellenállni a pápai seregeknek. Sapkowskit az időszak kíméletlen brutalitása és vallásos túlizzása ihlette meg, mindezt a tőle megszokott fekete humorral fűszerezve. Története főhőse egy magát Reynevannak nevező (polgári nevén Bielaui Reinmart nevű) sármos sarlatán, akinek ezen felül még két köz- és önveszélyes tulajdonsága van: egyrészt huszita eretnek, másrészt képtelen ellenállni a férjes asszonyoknak. Így aztán amikor Adela von Sterza ágyában rajtakapja a fél Sterza-rokonság, plusz tiltott iratokat is találnak nála, sürgősen iszkolnia kell. Ám akárhogy is igyekszik, képtelen kijutni Sziléziából, miközben egyre több (és egyre befolyásosabb) ellenségeket gyűjt - még szerencse, hogy közben barátokat is. Ám megszökni a Bolondok Tornyából, ahova végül bekerül, még a legjobbaknak is komoly kihívás... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]