A vaskos történészi munka a magyar történelem sokat vitatott, s a mai napig az átfogó, konszenzusos megítélést nélkülöző korszakával foglalkozik. A szerző, Romsics Gergely 1917 és 1920 között vizsgálja, hogyan alakult az országot vezető politikai elitek külpolitikai gondolkodása. A tárgyalt korszak   [>>>]

A vaskos történészi munka a magyar történelem sokat vitatott, s a mai napig az átfogó, konszenzusos megítélést nélkülöző korszakával foglalkozik. A szerző, Romsics Gergely 1917 és 1920 között vizsgálja, hogyan alakult az országot vezető politikai elitek külpolitikai gondolkodása. A tárgyalt korszak nem tűnik hosszúnak, négy évről beszélhetünk csupán, mégis ez alatt a négy év alatt, az ország egy közép-európai birodalomból egy olyan szuverén nemzetállammá vált, amely elvesztette középhatalmi szerepét, elvesztette az első világháborút, s eközben a társadalom is korábban nem látott megrázkódtatáson kellett, hogy átessen. A világháborús összeomlást a Monarchia bukása követte, miközben az őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály országlása, majd a Tanácsköztársaság kérészéletű kommunista állama újra és újra átírta a külpolitikáról vallottakat, alapvető politikai és világnézeti paradigmaváltást hozott magával, miközben az országot vezető elitek is gyökeres változáson mentek keresztül. Romsics Gergely a francia és az osztrák levéltárak, valamint a honi gyűjtemények anyagának alapos átrostálása után vetette papírra majd hatszázötven oldalas összefoglalóját, melyből, ahogy haladunk az egyes fejezeteken át, kiderül, hogy a szerző milyen fogalmi keretbe illesztette eredményeit, milyen történetírói iskolákat és megközelítéseket követett, majd a tárgyalt korszakhoz érve bemutatja, hogyan alakult ki a magyar birodalmi gondolat 1914 és 1916 között, milyen elképzelései voltak az arisztokrata elitnek a győztes világháború utáni rendezésről, majd az őszirózsás forradalom, a pacifizmus és a nacionalizmus kettőse kerül előtérbe. De nem hagyja ki a Tanácsköztársaság külpolitikai gondolkodásának értő elemzését sem, mely során annak marxista interpretációjába vezeti be olvasóit. A hatodik fejezet a forradalmak után konszolidálódó ország – szintén – megváltozott külpolitikai gondolkodásába vezet be mindenkit, miközben a propaganda élesedő szerepét, a francia vagy éppen az amerikai orientáció lehetőségeit is feltárja a korabeli gondolkodásban. A konklúzió után a felhasznált irodalom listáját, a levéltári forrásokat, a dokumentumtárat, illetve a névmutatót találjuk. A korszakkal foglalkozó történészek mellett az érdeklődő olvasók számára is tanulságos olvasmány lehet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]