Jézus-korabeli magokból tudósok által növesztett datolyapálmák (gyümölcsmatuzsálemek) Izraelben? Milyen üzenetet hordozhat egy növény kétezer év távlatában? Mi a tejjel és mézzel folyó Kánaán? Miért törik és nem vágják a kenyeret a Közel-Keleten? Milyen volt a böjt? Hogyan nézett ki a Biblia   [>>>]

Jézus-korabeli magokból tudósok által növesztett datolyapálmák (gyümölcsmatuzsálemek) Izraelben? Milyen üzenetet hordozhat egy növény kétezer év távlatában? Mi a tejjel és mézzel folyó Kánaán? Miért törik és nem vágják a kenyeret a Közel-Keleten? Milyen volt a böjt? Hogyan nézett ki a Biblia korában a természet, és mit ettek-ittak akkoriban az emberek? Csak néhány kérdés, amit megválaszol küllemében is vonzó könyvében Fráter Erzsébet, a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Nemzeti Botanikus Kertjének kurátora. Mintegy folytatva A Biblia növényei (legutóbb: 201914068) című ugyancsak színvonalas kötetét, saját fotóival kísérve rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni. Ám az evés nemcsak mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap. A szerző hívő keresztényként és bibliaolvasó emberként kíváncsiságát, istenismeretének vágyát fonja össze a hagyományokat még őrző ázsiai népek között átélt tapasztalataival. A Szentírás szövegét és a Közép-Ázsiában szerzett tapasztalatait összevetve azt tanulmányozta, hogy mit és hogyan ettek. Máig élő hagyomány például, hogy keleten elsősorban a földön ülve étkeznek. Nagy valószínűséggel Jézus utolsó vacsoráján az akkori római szokásokat követve, a bal oldalukra támaszkodva, félig fekve, a jobb kezükkel ettek. Így amikor János, a kedvenc tanítvány Jézus „keblére hajtotta a fejét, hogy megkérdezze, ki lesz az áruló, akkor ne úgy képzeljük el, hogy egy asztalnál ülve János odahajolt Jézus melléhez, mint azt sok középkori festményen láthatjuk, hanem valószínűleg eleve olyan testhelyzetben voltak, hogy könnyű volt odafordulnia a Mesterhez. Aki receptekre számít, talán csalódni fog, aki azonban kíváncsi például arra, miért kellett a vizet borozni, hogyan tud a só megízetlenülni, és miért evett Dániel csak zöldségeket, az örömét leli a könyvet lapozgatva. A rövid receptmutatón kívül a bibliai igehelyek, személynevek, növények és állatok, a héber és más idegen szavak mutatójával, magyar és idegennyelvű irodalomjegyzékkel kiegészített, művelődéstörténeti szempontból is kuriózumnak számító kötet széles körben ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]