Cím: |
A legelő-rétműveléstől a gyepgazdálkodásig
| Alcím: |
a gyephasználat története : egyetemi jegyzet
| Szerző: |
Surányi Béla |
Közrem.: |
Debreceni Egyetem. Agrártudományi Centrum. Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet (közread.) |
Szerz. közl: |
Surányi Béla ; [közread. a] Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet
| Kiadás: |
[Debrecen] : Debreceni Egy. K., 2012 |
Eto: |
636.585 (075.8) ; 636.084.22/.23(091)(075.8) ; 636.084.22/.23(4-924.55)(091)(075.8) ; 633.2.033(075.8) ; 636.2
| Tárgyszó: |
legelőgazdálkodás ; háziasítás ; állattartás ; egyetemi jegyzet |
Szakjel: |
633
| Cutter: |
S 97
| ISBN: |
978-963-318-210-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
133 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 128-133. ; A háziasítás és következménye -- Háziállatok és környezetük -- A legeltetéssel tart(ható)ott gazdasági állatok és a legeltetés módja -- A legeltetéses állattartás földrajzi típusai -- Nomád népek - állattartó társadalmak -- Útban a Kárpát-medence felé, a magyarok állattartása -- A Kárpát-medence természeti viszonyai a honfoglalás idején -- A legeltetéses állattartás a középkorban (1000-1450) -- A legeltetéses állattartás klasszikus kora a Kárpát-medencében -- A 18. század mint az átmenet kora -- A szántó és a gyep párharca a 18-20. században -- A nagy környezet-átalakítás következménye a hazai gyepgazdálkodásban -- A rét-legelő megítélése a 18. századtól napjainkig -- A rét- és legelőterület alakulása és hozama (1830-2005) -- Rét- és legelőápolás, javítás -- A gyephasznosítás közösségi formái -- Rét- és legelőgazdálkodás a törvények és a szakigazgatás tükrében -- A pásztorkodás múltjából -- A régi állattartásban használt fogalmak, elnevezések -- A gyepek fontosabb növényei és hazai nemesítésük -- A Hortobágy a magyar legeltetéses állattartásban -- A rét- és legelőgazdálkodás, mint tudomány és oktatott tantárgy -- A magyar rét- és legelőgazdálkodás kiemelkedő alakjai
| UKazon: |
201708068
| Analitika: |
A háziasítás és következménye
| Kivonat: |
Amióta csak része az állattartás az emberi kultúrának, azóta elsődleges takarmányforrás a legelő - és ez nagy százalékban így van napjainkban is, hazánkban is. A szerző arra vállalkozott, hogy ebben az egyetemi jegyzetben összegez minden fontos ismeretet, ami a füves területek és az állatok
[>>>]
Amióta csak része az állattartás az emberi kultúrának, azóta elsődleges takarmányforrás a legelő - és ez nagy százalékban így van napjainkban is, hazánkban is. A szerző arra vállalkozott, hogy ebben az egyetemi jegyzetben összegez minden fontos ismeretet, ami a füves területek és az állatok kapcsolatának történetéről magyar viszonylatban tudni érdemes. A kötet első felében olyan témákat érint, mint a háziasítás következményei, a háziállatok környezetre gyakorolt hatásai, a legeltetéssel tartott állatfajok és legeltetésük módja, a legeltetéses állattartás földrajzi típusai, a nomád állattartó társadalmak, az ősmagyarok állattartása a honfoglalás idején, a középkorban, majd a tizennyolcadik századtól napjainkig (nagy környezet-átalakítás, a szántó-gyep "párharc", rét- és legelőterületek alakulása stb.). A folytatásban esik szó a rét- és legelőápolásról, a gyephasznosítás közösségi formáiról, a pásztorkodás történetéről, a régi szakkifejezésekről, fogalmakról, a gyep - nemesített - növényeiről, a hortobágyi legeltetéses állattartásról, a rét- és legelőgazdálkodásról mint tudományágról, és annak kiemelkedő alakjairól. A szakgyűjteményekbe javasolható kiadvány végén a felhasznált irodalom felsorolását találjuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|