Az irodalom- és művelődéstörténész Kiss Gy. Csaba a hazai szlavisztika egyik legjelentősebb tudósa, a közép-európai szláv (lengyel, cseh, szlovák, horvát) kultúra elkötelezett tanulmányozója és népszerűsítője. E könyvébe azokat az 1980 és 2012 között írott tanulmányait gyűjtötte egybe, amelyek a
[>>>]
Az irodalom- és művelődéstörténész Kiss Gy. Csaba a hazai szlavisztika egyik legjelentősebb tudósa, a közép-európai szláv (lengyel, cseh, szlovák, horvát) kultúra elkötelezett tanulmányozója és népszerűsítője. E könyvébe azokat az 1980 és 2012 között írott tanulmányait gyűjtötte egybe, amelyek a 19. század végi, 20. századi lengyel irodalom egy-egy alkotóját vagy műveiket hozza egészen közel a magyar érdeklődőkhöz. Kiindulópontja, hogy egy külhoni irodalmat tanulmányozva a kutató óhatatlanul saját nemzeti kultúrája kódrendszerét használja, ugyanakkor a lengyel és a magyar irodalom mögött álló ihlető, termékenyítő múlt és társadalomkép igen sok hasonlóságot mutat. A kötet 19 dolgozata – néhány kivételtől eltekintve – nagy lengyel írók munkásságát, annak egy-egy korszakát megvilágító írás. Bemutatja Wladyslaw Reymont világhírű regényét, a Parasztokat, amelyért az író 1924-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Megállapítja, hogy Reymont az eposzokra emlékeztető regényformát választotta, mert az „álló idő, a társadalmi mozgások körkörös jellege ezt kívánta. Három tanulmányt szentel a 20. századi lengyel emigráns irodalom egyik legjelentősebb alkotójának, Stanislaw Vincenznek, élete – köztük magyarországi – helyszíneit mutatva be, illetve szól arról, hogy munkássága a legutóbbi időkig Lengyelországban sem volt igazán ismert. Párhuzamba állítja Vincenz és Németh László szellemi hatását nemzetük kultúrájára. Ugyancsak három tanulmányban méltatja a világszerte ismert Witold Gombrowicz munkásságát, amelynek nagy része Lengyelországon kívül bontakozott ki. Három tanulmány témája az ugyancsak Nobel-díjas Czeslaw Milosz életműve, szülőföld-élménye, tapasztalatainak irodalmi transzformációja; végül egy interjú olvasható a világhírű költővel, esszéistával, irodalomtörténésszel. Szintúgy három dolgozat foglalkozik Zbigniew Herberttel, a modern lengyel líra óriásával. A szerző átfogó képet ad költői világáról, valamint magyarországi fogadtatásáról. A kötet végére került az az izgalmas tárgyú tanulmány, amelyben a szerző azt vizsgálja, hogyan látja a 20. századi szlovák és lengyel irodalom a magyarságot. A szlovákok esetében meghatározó az ezeréves közös múlttól való eltávolodás szándéka; a lengyelek esetében a magyar 56-nak volt fő szerepe a magyarságkép alakulásában. Kiss Gy. Csaba tanulmányai a 19-20. századi, történelmi meghatározottságú lengyel irodalom nagyjait hozzák olvasmányos elemzések formájában közel a hazai érdeklődőkhöz. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]