A Rúnatánc előzményében, a Bolyongó (legutóbb: 202222290) című történetben megismerhették az olvasók a főszereplőt, a kamasz srácot, Szepes Norbertet és különleges jelentéssel bíró tetoválásait. A fiú a norvégok, a valamikor élt vikingek isteneiben hisz, és Tyr, a félkarú isten elvei szerint él,   [>>>]

A Rúnatánc előzményében, a Bolyongó (legutóbb: 202222290) című történetben megismerhették az olvasók a főszereplőt, a kamasz srácot, Szepes Norbertet és különleges jelentéssel bíró tetoválásait. A fiú a norvégok, a valamikor élt vikingek isteneiben hisz, és Tyr, a félkarú isten elvei szerint él, ezzel a fura magatartásával kissé távol tartva magától az osztálytársait. Norbit mindez látszólag egyáltalán nem érdekli, egyetlen ember véleményére ad, ő Farkas Míra, aki a fiú első szerelme lesz. A mostani történetben a srác az érettségi után, már húszévesen, először Ausztriában, majd Németországban él. Több nyelven beszél, így alkalma nyílik arra, hogy megtapasztalja a multikulturális világ sokszínűségét. Mírától el kell válnia, a lány itthon tanul az egyetem, nagyon fájó számára a búcsú, mert kapcsolatuk lezáratlan, befejezetlen marad. Norbi az újabb útkeresésben már nem a régi „viking mantráját hajtogatja, mely szerint az életben el kell tévedni, most már tudatosan vágyik arra, hogy megtalálja önmagában a célt és a belső békét. Különféle nemzetiségű, vele egykorú srácokkal lakik együtt, többek között a finn Mikkóval, a német Johannal együtt csatangolnak az éjszakában, „nemzetközi csajokat felszedve, együtt élvezik a nyugati világ szabadságának lehetőségeit. Ekkor egy régi osztálytársa és haverja, Gabesz hívja fel, és közli vele, hogy Míra Berlinben van. A fiú látszólag flegmán fogadja a hírt, pedig a lány azóta sem közömbös számára, de most éppen szerelmi kapcsolatba bonyolódott a norvég Reidunnal, aki csúnyán felülteti Norbit. Míra is kapcsolatban él, de amikor ismét találkoznak, elkerülhetetlen, hogy a régi emlékek szikrája ismét lángba borítsa mindkettőjüket Papp Dóra már az előző, Norbiról szóló kötetében bizonyította, hogy remekül ismeri a tízen- és huszonéves fiatalok lelkét, ennek okán érzékenyen, mély empátiával mutatja be a szereplőkben lejátszódó érzelmi viharokat. Emellett a másság elfogadásával, a különbözőség megértésével kapcsolatban is megfogalmazza gondolatait regényében, amelyet jó szívvel érdemes ajánlani az érintett korosztálynak, mert a történet segíthet abban, hogy az élet „útvesztőjében tévelygő fiatal olvasó rátaláljon önmagára, az útra, amelyen érdemes haladnia. [<<<]