Cím: |
100 nap
| Szerző: |
Bärfuss, Lukas (1971) |
Közrem.: |
Nádori Lídia (ford.) |
Szerz. közl: |
Lukas Bärfuss ; [ford. Nádori Lídia]
| Kiadás: |
Budapest : Scolar, 2022 |
Eto: |
830(494)-31Bärfuss, L.=945.11
| Tárgyszó: |
svájci német irodalom ; regény ; Ruanda ; népirtás |
Egys.cím: |
Hundert Tage (magyar)
| Cutter: |
B 33
| ISBN: |
978-963-509-581-0
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
189, [1] p.
| UKazon: |
202225173
| Kivonat: |
A svájci német író regényének cselekménye 1994 tavaszán, Ugandában játszódik, amikor a hutu törzs milíciái a hutu többségű kormány támogatásával tuszik, illetve a népirtással egyet nem értő mérsékelt hutuk százezreit gyilkolták le. Becslések szerint az áldozatok száma megközelítette az egymilliót.
[>>>]
A svájci német író regényének cselekménye 1994 tavaszán, Ugandában játszódik, amikor a hutu törzs milíciái a hutu többségű kormány támogatásával tuszik, illetve a népirtással egyet nem értő mérsékelt hutuk százezreit gyilkolták le. Becslések szerint az áldozatok száma megközelítette az egymilliót. A regény főszereplője és elbeszélője, David egy segélyszervezet munkatársaként az ország nagyvárosában, Kigaliban dolgozik, és a véres genocídium idején itt ragad. Az 1994 április első napjaitól számított száznapos tömegmészárlás elől elrejtőzik, és várja a híreket és szeretőjét, a gyönyörű Agathét. Miután a lány nem érkezik meg, David a keresésére indul, ekkor szembesül a pokollá vált ország szenvedésével, az esztelen pusztítás nyomaival. Az író részletgazdagon, hatásos fölidéző erővel mutatja be az afrikai népirtások egyik legkegyetlenebbjét. Lukas Bärfuss úgy tartja, hogy az élet nem történet, hanem tények sora, a tények a fontosak, a történet csak összeköti a tényeket, elmesélhetővé teszi a faktumok sokaságát. Könyve is eszerint épül föl: a David által megtapasztalt tények sokaságából és ezek belső reakcióiból áll össze. Ugyanakkor – mondja az író – a meglátott folyamatok, vagyis a történetek fölismerése biztosíthatja az ember túlélését; ahhoz, hogy elkerülje a veszélyeket, történetté kell összekapcsolnia fejében a tényeket. Bärfuss is a tényeket, látványokat idézi meg, ahogyan például a bujkáló David a behúzott spaletták mögül les ki, ahogyan nyersen kénytelen enni a babot, ahogy szerelmére gondol, ahogy élete korábbi epizódjait idézi föl, vagy Afrika sötét gyarmati múltjáról és annak következményeiről gondolkodik. Bőven van alkalma eltűnődni az emberi lét ellentmondásain, bűn és bűnhődés viszonyán, igazság és hamisság dilemmáján, meg azon, hogy az európai segélyszervezetek vajon a legjobbat teszik-e Uganda népével, amikor maguk döntik el a segítségnyújtás formáit. Az író világperspektívában láttatja az 1994. április 6-át követő száz szörnyű nap tényeit és főhőse, David túlélésének történetét. Könyve végén azt a tanulságot fogalmazza meg, hogy minden azon múlik, hogy az ember meg tudja-e különböztetni a jót és a rosszat, tudja-e hogyan kell a jót cselekedni és a rosszat elkerülni. Bärfuss egyszerre él a korrajz, a társadalomrajz, a lélektani regény eszközeivel, miközben a humanista gondolkodás alapvető kérdéseit teszi föl. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|