Kétségkívül a huszadik századi magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja volt az 1984-ben tragikusan fiatalon elhunyt énekes, Máté Péter. 1947-ben született Budapesten, és nagyon korán megmutatkozott a zenei tehetsége. A zárkózott, szemüveges fiú a család Krisztina körúti lakásában nőtt fel,
[>>>]
Kétségkívül a huszadik századi magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja volt az 1984-ben tragikusan fiatalon elhunyt énekes, Máté Péter. 1947-ben született Budapesten, és nagyon korán megmutatkozott a zenei tehetsége. A zárkózott, szemüveges fiú a család Krisztina körúti lakásában nőtt fel, óvó-féltő családi környezetben (veleszületett szívelégtelenségtől szenvedett). Hatévesen kezdett, előbb magánúton zongorázni, majd zeneiskolában is tanulmányokat folytatott. Az érettségi évében, 1965-ben hozta létre első kísérőzenekarát, mely később Főnix együttes néven működött. Aztán felvételizett a Külkereskedelmi Főiskolára, de valójában a zene érdekelte. Első sikereit 1967-ben aratta, amikor első rádiófelvételeit elkészítette, egyben első díjat nyert a polbeat fesztiválon. Számos külföldi fesztiválon is sikerrel szerepelt, Szocsitól Párizsig, és pályafutása során közel százötven dalt írt és adott elő. Számos alkotása a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, mint az Elmegyek, Az első szerelem, a Hull az elsárgult levél, az Azért vannak a jó barátok, az Egy darabot a szívemből vagy a Most élsz. 1984. szeptember 7-én még fellépett Mindenszenten, két nappal később azonban örökre megállt a szíve (tüdőembólia vagy szívroham végezhetett vele). Az ő életét és pályafutását mutatja be Bauer Barbara legújabb regénye – archív anyagokra, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseire és mindenekelőtt Máté Péter dalaira támaszkodva, de persze a dokumentált történéseket a saját fantáziájával is kiegészítve. A történet valamikor a hatvanas évek közepén veszi kezdetét, mikor az énekes zenekarával fellép az Egyetemi Klubban. Természetesen hatalmas sikert arat a népszerű amerikai számok, így Elvis Presley dalainak feldolgozásával, de saját szerzeményeivel is, a lányok pedig valósággal megőrülnek érte. A koncert után aztán odalép hozzá egy öltönyös férfi a Magyar Rádióból, egy üzenetet nyújtva át neki. Másnap, élénk rózsaszín ingben és csokornyakkendőben jelenik meg a rádió épületében, Kiss elvtárs irodájában, aki rejtélyesen figyelmezteti, ha zenélni akar, annak feltételei vannak, és átad neki egy cetlit. Hazamenve a családi vacsora várja, enyhe ledorongolással. Könyvelő apja szorgalmazására ugyanis külkereskedelmet tanul, de a képzés nem igazán érdekelni, még a jegyzetfüzetébe is dallamokat ír le. Elnézik neki, hogy a zenével szeret inkább foglalkozni, de szeretnék, ha lenne egy „tisztességes szakmája: mint a bátyjának, Palinak, aki mérnök-üzletkötőként dolgozik. A vacsora mellett az is kiderül, mi szerepel a Kiss elvtárstól kapott cetlin. Vass Vali szövegíró neve és címe – őt kéne felkeresnie a karrierje érdekében, és a szülei szerint ez nem rossz ötlet. Nem ajánlatos ugyanis szembe menni a rendszerrel, és Péter, aki csak énekelni szeretne, végül beadja a derekát, hátha valami jó sül ki a dologból. Aztán az első találkozása a tolószékben ülő szövegíróval, egy sakkjátszma révén spontán dalszerzéshez vezet, és Vali bölcs tanácsokat is ad neki, hogyan lehet olyan dalokat alkotni, ami átmegy a zenei és politikai szűrőn is. De vajon miként tud így működni egy öntörvényű alkotó? Hogyan tudja összeegyeztetni művészi céljait az érvényesüléssel? Miként dolgozza fel a sikert? A zene mellett hogyan alakul a magánélete? Hogyan képes megmenteni a dalaiban oly sokszor megénekelt szeretet, szerelmet az önmarcangoló kétségbeeséstől, a magánytól, miközben az egész élete versenyfutás az idővel?... A flashbackek formájában a gyermek- és kamaszkorba is visszakanyarodó, sok dalszöveget is idéző regényt utószó és Máté Péter rövid életrajza zárja.
[<<<]