A történet helyszíne a leromlott állapotú, egykor elegáns angol Shelley-ház, amely hat lakásra van osztva. A lakók egy napon kilakoltatási értesítőt kapnak egy Fergus Alexander nevű ingatlanfejlesztőtől, aki le akarja rombolni az épületet. Az egyik főszereplő Dorothy Darling 77 éves, ő a ház   [>>>]

A történet helyszíne a leromlott állapotú, egykor elegáns angol Shelley-ház, amely hat lakásra van osztva. A lakók egy napon kilakoltatási értesítőt kapnak egy Fergus Alexander nevű ingatlanfejlesztőtől, aki le akarja rombolni az épületet. Az egyik főszereplő Dorothy Darling 77 éves, ő a ház legrégebbi lakója, már 33 éve él itt. Kívülről mogorva és kicsinyes öregasszonynak látszik, aki még a szomszédok szemetelési hibáit is naplóba írja, de valójában ő a maga módján a házat és annak közösségét próbálja védeni. Kat Bennett rózsaszín hajú, tetovált fiatal nő, aki Joseph Chambers egyik szobáját bérli, a férfi egyetlen a házban, aki nyíltan tiltakozik a lebontás ellen. A huszonötéves Kat tüskés és elutasító, mert valójában retteg a kötődéstől és mivel mindenben ellentéte Dorothynak ellenségesen is viselkedik idős szomszédjával szemben. A történet előrehaladtával kiderül, hogy mindkét nő mély bűntudatot és fájdalmat hordoz a szívében, mindez pedig meghatározza jelenlegi elszigeteltségüket. Kat azért menekült el Londonból és tért vissza szülővárosába, Chalcotba, mert felelősnek érzi magát egy tragédiáért. A lány korábban egy idősotthonban dolgozott gondozóként. Itt nagyon megkedvelt egy szépkorú urat, akinek megengedte, hogy a szobájában dohányozzon, pedig ez szigorúan tilos volt. A cigaretta miatt tűz ütött ki az idős férfi szobájában, aki a lángok között lelte halálát. Katet nem ítélték el, de a lelkiismeretfurdalás felemésztette. Úgy érzi, ő gyilkos, és nem érdemli meg a boldogságot vagy a biztonságos otthont. Dorothy Darling régen tanárnő volt, férjét nagyon szerette, azonban a fiatalasszonyként elkövetett egy hibát, futó kapcsolatba bonyolódott, ami miatt a házassága tönkrement. Miután a férje elhagyta, Dorothy egyfajta "vezeklésként" él a házban. Úgy érzi, ha egyszer is elhagyja az épületet hosszabb időre, vagy ha elveszíti ezt az otthont, azzal végleg elveszíti a kapcsolatot a múltjával és a megbocsátás esélyével. Azért figyeli mániákusan a szomszédokat, mert retteg a változástól. Számára a ház minden repedése és minden lakója a stabilitást jelenti egy olyan világban, ahol ő már egyszer mindent elveszített. A ház többi lakója is zárkózott életet él, de a regény végére a szomszédok igazi közösséggé kovácsolódnak, bizonyítva, hogy az otthont nem a téglák, hanem az emberek és a kapcsolataik alkotják. #ENTER#Amikor Kat és Dorothy rájönnek, hogy mindketten súlyos lelki terheket hordoznak, megszűnik közöttük a feszültség. Kat ráébred, hogy nem kell örökké futnia a múltja elől, Dorothy pedig rájön, hogy a közösség és az új barátságok fontosabbak, mint a múltbéli bűnökön való rágódás. Szórakoztató, ugyanakkor mély tanulságokat is közvetítő, ajánlásra érdemes regény. [<<<]