A XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a pápai trónon ülő Joseph Ratzinger a teológia mellett a történelem tudósa is volt, ilyenképpen érthető, ha foglalkoztatta Európa múltja és jövője. Történészi gondolkodásának az volt az egyik alapkérdése, hogy a história változásai, a történelmi idő múlása,   [>>>]

A XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a pápai trónon ülő Joseph Ratzinger a teológia mellett a történelem tudósa is volt, ilyenképpen érthető, ha foglalkoztatta Európa múltja és jövője. Történészi gondolkodásának az volt az egyik alapkérdése, hogy a história változásai, a történelmi idő múlása, a nagy világfolyamatok lehetővé teszik-e az objektív igazság megismerését; lehet-e valami változatlanról beszélni, miközben minden szüntelenül változik. Ezzel összefüggésben vallotta, hogy a kereszténység nem állhat a történelem fölött. Amikor 1977-ben München-Freising érseke lett, egyre intenzívebben kezdett foglalkozni a múlt, az állam, a jog, a demokrácia és általában a politika kérdéseivel, ám összefüggő, nagy művet e témában nem alkotott, ez a könyve is öt nagyobb tartalmi egységre tagolt tanulmányainak, vitairatainak, beszédeinek válogatása. Az első nagy kérdéskör az igazságkeresés (A szabadság és az igazság értéke), ebben hét pontban fekteti le alapvető tételeit, amelyek szerint az állam nem forrása az igazságnak, de az állam nem is lehet cél nélküli szervezet sem. Az államnak önmagán kívülről kell megkapnia a jó működéshez szükséges ismereteket, e külső befolyásoló tényezők egyike az egyház. A második rész (Európa múltja és jövője) a kontinens szellemi örökségével, az európai identitás szellemi alapjaival, az európai kultúrák válságával és lehetőségeivel foglalkozó tanulmányok foglalata. A harmadik nagy egység (Az egyház terében) a hit válságának, az új pogányság elterjedésének körülményei között működő egyház feladataira koncentráló írások fejezete. Itt esik szó a világra nyitott egyházról, a II. Vatikáni Zsinatról, vagy a zsidó-keresztény párbeszédről. A negyedik egység (A történelmi idő és az emberi üdvösség) a latin-amerikai eredetű, a 60-as években elterjedt felszabadítási teológia problémáit boncolgatja, az eszkatológia és az utópikus gondolkodás fogalmait is bevonva magyarázataiba. Az utolsó részben (A nemzetek egysége – ahogyan az egyházatyák látják) a 2-3. században élt ókeresztény teológiai írótól, Órigenésztől Szent Ágoston tanításaiig vizsgálódva szól arról, miként viszonyulnak egymáshoz az emberiség és az emberek értékei. A fordító utószavával kiegészített testes kötet tanulmányai elegáns közérthetőséggel szólnak Európa múltjáról és a 20. század nagy kérdéseiről, azon is elgondolkodtatva az olvasót, merre tart Európa, és egyáltalán pontosan megismerhetők-e az európaiság tényei [<<<]